Nagymihály Zoltán (szerk.): A történelem útján. Ünnepi tanulmányok Bíró Zoltán 75. születésnapjára (Lakitelek, 2020)

Visszapillantás egy átmenetre. Gondolatok a rendszerváltásról - M. Kiss Sándor: Rendszervált (?), rendszerváltozás (?), rendszerváltoztatás (?)

Visszapillantás egy átmenetre „Tetszettek volna forradalmat csinálni!” - mondta állítólag Antall Jó­zsef már megválasztott miniszterelnökként egy alkalommal elégedetlenkedő (berzenkedő) híveinek (?), „fél híveinek” (?), táboron belüli politikai ellenfe­leinek (?). Forradalom: osztálytársadalomban az elavult társadalmi és gazda­sági rendnek az elnyomott osztály(ok) által való (fegyveres) megdöntése és új, fejlettebb, haladó rendnek a létrehozása. Gyökeres átalakulás, fordulat. A gépek feltalálását és elterjedését követő gazdasági átalakulás. A néptömegek műveltségének rohamos fejlődése és fejlesztése. Hát - mint az köztudott nem tetszettünk forradalmat csinálni, bár egy ilyen megoldásra Antall miniszterelnök úr sem törekedett. A forradalom - akár békés (esetleg bársonyos), akár fegyveres - egy fejlettebbnek hitt/tudott eszme jegyében megdönti az előtte lévőt. És az ellenforradalom? A reakciós erőknek a megdöntött rendszer visszaállítását célzó felkelése. Ha ezt Horthy Miklós tudta volna! Nem tudhatta, mert nem volt mar­xista, s marxista műveltsége is felettébb hiányos lehetett. Horthy feltehetően arra gondolt, hogy az ő világát - a Monarchia Magyarországát - egy erősza­kos társaság, erőszakkal (forradalommal) megdöntötte. Ő pedig egy ellenlö­késsel (ellenforradalommal) ezt az újat számolta fel. (Horthy tehát a kont­­ra-rekontra rendszerben gondolkodott.) Magyarország egykori kormányzója aligha arra gondolt, hogy a haladót felváltja a maradival. Ezt majd Kádár János - a kompromisszumok szorgos robotosa - hozza 1956 novemberében a lenini útmutatás alapján, „tudományos igénnyel”, először szűkebben vett elvtársai, majd fokozatosan a magyar társadalom tudomására. 1945-ben forradalom zajlott le hazánkban - mondta Kádár. Forradalmat a forradalomban nem lehet csinálni - erősítette fel az állítását Kádár. ’56 tehát ellenforradalom volt, amely vissza akarta állítani Magyarországon a „Horthy-fasizmus” rendszerét. Kádár két legyet ütött egy csapásra. Miközben a „kompromisszum­kötések szorgos robotosaként” „megdöntötte” a horthysta kontra-rekontra felfogást, ideológiai tartalommal is megtöltötte a fogalmakat. A forrada­lom haladó, az ellenforradalom retrográd. Ebben az ideológiai tartalom­mal ellátott forradalomelméleti környezetben kellett volna kidolgozni egy új forradalomelméletet. Ennek az új elméletnek két sarkalatos pontja le­hetett volna. Vagy tagadjuk azt, hogy 1945-ben forradalom zajlott le ha­zánkban, vagy elfogadjuk, hogy egy forradalmat követhet egy újabb for­radalom. Esetleg vissza lehetett volna térni a kontra-rekontra elmélethez, amely értelmében a kádári fordulat ellenforradalminak minősíthető. Még 147

Next

/
Oldalképek
Tartalom