Nagymihály Zoltán (szerk.): A történelem útján. Ünnepi tanulmányok Bíró Zoltán 75. születésnapjára (Lakitelek, 2020)

Visszapillantás egy átmenetre. Gondolatok a rendszerváltásról - Simon János: Magántöprengések leírva

A történelem útján teljesítményt látnak. A lényeg, hogy ezt sokkal szívesebben teszik, mintsem hogy „elvtelen árulóként” annak ellenfelére szavazzanak. Hosszabb időnek - két-három választásnak - kell eltelnie, hogy megérjenek egy pálforduláshoz. Ezért elemzéseink során az alacsony politikai részvételről, a választásokon való százalékos megjelenésről sem mondhatunk önmagában ítéletet, hanem azt komplexen, a reakció okaival és körülményeivel együtt kell értelmeznünk. Nem tudjuk megítélni, hogy Magyarország esete tipikus-e, legfeljebb valószínűsíthetjük. A magyar mindenképpen jól szemlélteti azt a helyzetet, amikor a demokrácia és a piacgazdaság elvei és racionalitásai keresztezik egymást, és végül is a demokrácia hagyományos, államszocialista fölfogásá­nak elvei csorbulnak. Ennek egyik nagy tanulsága, hogy a posztkommunista államok polgárainak hozzá kell szokniuk ahhoz, hogy mennyire más a ka­pitalista demokrácia, mint az államszocialista „demokrácia”, nemcsak újra kell értékelniük, de meg is kell tanulniuk a modernkori demokrácia elveit és gyakorlatát. A nemzetközi tapasztalatok alapján azt vártuk, hogy az autoriter rend­szerből a demokráciába való átmenet során az emberek demokrácia-felfo­gásában kiemelkedő helyet kap a szabadság, hiszen éppen ez az, ami karak­terisztikusan hiányzott a tekintély uralmi rendszerekből. Spanyolországban például a válaszadó polgárok 54%-ának a demokrácia valamilyen formában a szabadságot jelentette. Vizsgálataink tanúsága szerint Észtországban 100 válaszadóból 61-en azonosították a demokráciát a szabadság fogalmával, Romániában 53-an, Bulgáriában pedig 54-en.100 Mivel magyarázható, hogy a magyarok demokrácia-fölfogása más szerkezetű és paraméterei jelentős mértékben eltérnek a régió többi országaitól? Véleményünk szerint a leg­meggyőzőbb magyarázatot akkor találjuk meg, ha figyelembe vesszük az előző rendszer szociológiai karakterét, azokat a körülményeket, melyekben a magyarok többsége szocializálódott. A rendszerváltás értelmezése és értékelése A társadalomtudományban a rendszerváltás kifejezés az átmenetnek (transition) azt a típusát jelöli, melyet általában a posztkommunista orszá­gok esetében szoktunk használni. Az uralmi rendszernek arra a rendszerszintű 100 Bames-Simon, 1999. 132

Next

/
Oldalképek
Tartalom