Nagymihály Zoltán (szerk.): A történelem útján. Ünnepi tanulmányok Bíró Zoltán 75. születésnapjára (Lakitelek, 2020)
Előszó
Előszó Előszó Eklektikus kötetet tart kezében az Olvasó. Politológusok, történészek, közgazdászok, újságírók, politikusok tanulmányait, visszaemlékezéseit, elemzéseit olvashatja a következő oldalakon. Ami közös a szerzőkben: a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum munkatársai. Ami közös az írásokban: a 75 esztendős Bíró Zoltán tiszteletére születtek. Az eklektikusságot némileg magyarázza az ünnepelt személyisége is. Irodalomtörténész, aki leginkább Ady Endrét és a népi irodalmat, gondolatot kutatta, kutatja. Tanár, aki diákok sorát oktatta a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán a katedrán és persze kötetein keresztül is, amelyek - hogy az egyik tanulmányból idézzek - egyetemi előadások és szemináriumok „gerincét, alapját” képezték, „Adytói Móriczig, Radnóti Miklóstól Németh Lászlóig". Bíró Zoltán persze politikus is: önálló arcéle, véleménynyilvánítása okán - három társával együtt - kizárták az MSZMP-ből, a szélesebb közvélemény azonban inkább a népi ellenzék egyik vezető szervezőjeként, majd a Magyar Demokrata Fórum első elnökeként ismerhette meg a nevét. E pozícióból a lehető legelegánsabb módon távozott, ahogy a fent is idézett Szerzőnk megállapítja: őt „nem lehetett megvenni, privatizálhatatlan volt anyagi és szellemi értelemben is egyaránt..." Nagypolitikából való gyors háttérbe vonulása ellenére persze nem vesztette el közéleti érdeklődését: felelős értelmiségiként, ma divatos szóval „közíróként” határozottan foglalt állást aktuális kérdésekben. Feladata ma is akad bőven: a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum főigazgatójaként koordinálja (közel)múltunk bonyolult és szövevényes eseménysorának vizsgálatát. Az összegyűlt írásokat öt fejezetre osztottuk. Az első fejezet a személyes visszaemlékezéseké a Bíró Zoltánt régóta ismerő „harcostársak”, „bajtársak” tollából. A második fejezetben a népi gondolatkörrel foglalkozó három írás kapott helyet - a népi irodalom történetének kutatása, bemutatása, majd bizonyos szinten munkásságuk folytatása az életmű fontos részét képezi. (E folytatásról a fent már idézett Juhász György sorai illenek ide: „Ezeken az (...) MDF-esteken értettem meg, hallgatva Bírót, Csoórit, Csűr kát, Für Lajost, Lezsákot és másokat, hogy mit érezhetett apám ’45-től '47-ig, amikor Németh Lászlót, Illyést, Kovács Imrét, Veres Pétert, Tamásit, Bibót és Erdeit hallgatta." A harmadik és negyedik fejezet egyaránt a rendszerváltás 11
