Nagymihály Zoltán (szerk.): A történelem útján. Ünnepi tanulmányok Bíró Zoltán 75. születésnapjára (Lakitelek, 2020)
Visszapillantás egy átmenetre. Gondolatok a rendszerváltásról - Lóránt Károly: Közgazdasági viták és választási lehetőségek
Visszapillantás egy átmenetre hozza magával saját (iszlám) kultúráját. Kérdés, e perspektíva megfelel-e az európaiaknak, vagy változtatni akarnak rajta, és ha igen, akkor hogyan. Ugyanakkor a jelenlegi muszlim lakosság megoszlása nagyon egyenetlen. Franciaországban az arány eléri a 9 százalékot, a visegrádi országokban és a Baltikumban pedig gyakorlatilag nulla. Ez azt jelenti, hogy az említett perspektíva sokkal erőteljesebben fog jelentkezni Nyugat-Európában, míg a volt szocialista országok - ma még - elkerülhetik a lakosságcserét, ha javítani tudnak a katasztrofálisan alacsony termékenységi rátákon, és megakadályozzák az iszlám bevándorlók unió általi erőszakos betelepítését. Ma az unió keleti felében még van, nyugati felében azonban lehet, hogy már nincs választási lehetőség, legfeljebb lassítani tudják a folyamatot. Rövidebb távú - és megoldható - probléma az unió gazdasági és politikai konstrukciójának működésképtelensége. A működésképtelenség abból fakad, hogy az unió vezetői úgy gondolkodnak, vagy legalábbis akarnak gondolkodni, mintha a szervezet egy egységes állam lenne. Egységes állam létrehozásának ugyanakkor sem a politikai, sem a társadalmi, sem a gazdasági feltételei nincsenek meg. A politikai feltétel egy közvetlenül, demokratikusan választható kormány lenne, mely esetben a jelenlegi politikai elit elveszthetné hatalmát, ami nyilvánvalóan nem érdekük. A társadalmi feltétel valamilyen kommunikációs nyelv (angol) magas fokú ismerete és a közös állam lakosság általi támogatása lenne. Egyik feltétel sem adott, sőt, az európaiak nagy többsége nem akar közös államban élni. A gazdasági feltétel pedig az unió szegényebb országai felé irányuló erőteljes felzárkóztatási programok működtetése lenne, amire sem az unió politikusai, sem a gazdagabb államok közvéleménye nem hajlik. Ezek az ellentmondások előre vetítik az unió politikai felépítésének szükségszerű megváltozását (túl azon, amit jelenleg a brit miniszterelnök követel). Kérdés, van-e koncepciónk arra nézve, hogy érdekeinknek milyen konstrukció felelne meg a leginkább? A visegrádi, de a dél-európai országoknak is e tekintetben lehetnek közös érdekeik, ezeket a közös érdekeket azonban fel kellene tárni, és közös javaslatokkal fellépni az Európai Unió megreformálása érdekében. Mint a múltban, jelenleg is vannak tehát választási lehetőségek. Kérdés, van-e az országnak olyan, a nemzeti érdekeknek elkötelezett és a döntéseket befolyásolni is képes értelmiségi rétege, amely felismeri a lehetőségeket, de egyúttal látja a korlátokat is. Amelyik nem csak távlati stratégiai célokat tud kitűzni, de megtalálja a célok elérését szolgáló rövid távú taktikai lépéseket is. 113
