Házi Balázs - Jónás Róbert - Nagymihály Zoltán - Rapali Vivien - Strausz Péter (szerk.): A rendszerváltás mérföldkövei (Budapest, 2020)
1988. november 18. A Függelten Kisgazdapárt újjáalakulása
A rendszerváltás mérföldkövei 1979-f-1983 1984 Ч-1981 Az Országgyűlés ülése 1990-ben. Az első sorban Pozsgay Imre, Németh Miklós, Medgyessy Péter, Pozsgay Imre mögött Straub F. Brúnó. Fortepan / Urbán Tamás adományozó, 124978. A Grósz Károlytól megörökölt kormányt Németh Miklós 1989 áprilisától - miután a párt és a Hazafias Népfront lemondott a kormánytagok jelölésének jogáról - kezdte el átalakítani.13 Május 10-én a Minisztertanács elnökének javaslatai alapján az Elnöki Tanács javasolta az Országgyűlésnek Békési László pénzügyminiszterré, Glatz Ferenc művelődési miniszterré, Horn Gyula külügyminiszterré, Horváth Ferenc ipari miniszterré, Hütter Csaba mezőgazdasági és élelmezési miniszterré, Kemenes Ernő miniszterré, az Országos Tervhivatal elnökévé történő megválasztását.14 Németh Miklós felszólalásában a kormányátalakítást generációváltással és az egységesebb szemlélet kialakításával magyarázta, kitérve arra, hogy a kormány, illetve a kormányfő függetlenedési folyamata most érkezett el arra a pontra, amikor már képes lehet egy ilyen lépés megtételére. A hatalmi viszonyok alakulásáról szólva elmondta, hogy fennáll a veszélye a politikai válság kormányzati válsággá való átalakulásának, amelynek elkerülése érdekében a kormány a parlamentre kíván támaszkodni.15 Fontos határkő a kormány függetlenedésének folyamatában a miniszterelnök október 17-i 1982 parlamenti beszéde, ahol kijelentette, a kormány a munkájában csakis az Országgyűlésnek tartozik felelősséggel, és nemzeti kormánynak tekinti magát.16 A párttól való függetlenedés folyamata végül személyét érintő politikai döntésre is kényszerítette a kormányfőt. Az év végi költségvetési vita során Németh azzal szembesült, hogy az MSZP elnöksége - amelynek ő is tagja volt - távollétében azt a döntést hozta, hogy nem támogatja a kormány költségvetési előterjesztését. Ezért 1989. december 14-én lemondott az MSZP-ben viselt elnökségi tisztségéről.17 Németh Miklós súlyos gazdasági válsághelyzetben vette át a kormány vezetését, lehetőségeit és mozgásterét pedig jelentősen szűkítette a pártállami rendszer, melynekfokozatos lebontása az ő kormányzati időszaka alatt ment végbe. A kabinet gazdasági és pénzügyi intézkedéseinek köszönhetően Magyarországnak sikerült elkerülnie a pénzügyi összeomlást. A Némethkormány tevékenységével kapcsolatban ki kell emelni még a sokat vitatott, és több tüntetést kiváltó bős-nagymarosi vízlépcső építésének felfüggesztését, az Állami Egyházügyi Hivatal megszüntetését és az egyházi ingatlanok visszaadásának kezdeményezését, a határ megnyitását a német menekültek előtt, a vasfüggöny lebontását, illetve a piacgazdasági feltételek megteremtésének megkezdését. Ehhez a kormányzati időszakhoz kötődik a Dunagate-ként ismertté vált lehallgatási ügy is, amelynek során a Belügyminisztérium lll/lll-as csoportfőnöksége lehallgatta a már szabadon működő ellenzéki pártokat. Az ügy miatt Németh menesztette Horváth István belügyminisztert.18 Maga a kormány azonban túlélte a lehallgatási ügyet, és Németh lemondására az első szabad választásokat követően 1990. május 2-án, a parlament alakuló ülésén került sor.19 Jónás Róbert 86
