Házi Balázs - Jónás Róbert - Nagymihály Zoltán - Rapali Vivien - Strausz Péter (szerk.): A rendszerváltás mérföldkövei (Budapest, 2020)
1988. november 18. A Függelten Kisgazdapárt újjáalakulása
A rendszerváltás mérföldkövei 1988. november 24. Németh Miklós az új kormányfő 1979 1980 1981 1982 1983 1984 A rendszerváltás egyik kulcsfontosságú kérdése volt az összefonódott párt- és államhatalom szétválasztása. Ebben a kérdésben az 1988-as év, benne Grósz Károly november 24-i, minisztertanács-elnöki posztjáról történő lemondásával, valamint Németh Miklós kormányának megalakulásával fordulópontot jelentett. Megkezdődött a pártállami rendszer lebontása és a parlamentáris demokrácia helyreállítása. A Magyar Szocialista Munkáspárt 1988. május 20-22-i pártértekezletén többen - mások mellett Pozsgay Imre és óvatosabban, de Németh Miklós is - szóltak a párttól függetlenített kormány és törvényhozás, valamint az országgyűlésnek felelős kormány szükségességéről. Bár ezek a gondolatok végül részben az elfogadott határozat szövegében is megjelentek, a párt főtitkári pozíciójával kapcsolatban ezekkel az elvekkel ellentétes döntés született, amikor Grósz Károlyt, a minisztertanács elnökét választották meg a párt vezetőjének. A jelentős hatalomkoncentrációt hozó kettős funkció létrejöttét bírálta az ellenzék.1 A probléma Grószt is foglalkoztatta, aki az ezzel kapcsolatos gondolatait az 1988. július 5-i moszkvai látogatása során megosztotta Mihail Szergejevics Gorbacsovval, a Szovjetunió Kommunista Pártja (SZKP) reformer főtitkárával.2 A beszélgetésből azonban kitűnik, hogy Grósz a kérdést elsősorban a politikai irányításban megmutatkozó problémaként kezelte, és megoldását is ezen a területen kereste. A pártértekezletet követően fokozatosan elkezdtek megvalósulni azok a korábban csak remélt keretfeltételek, amelyek az állam párttól függetlenített működésének alapjait jelentették: a gyakoribb és hosszabb parlamenti ülések, a parlamenti munka nyilvánosságának megteremtése, valódi viták lefolytatása, egyszóval a bólintó parlament helyett a vitatkozó parlament kialakítása.3 Jelentős lépésnek számít a parlamenti munka szabadabbá válásával kapcsolatban az MSZMP Politikai Bizottságának 1988. szeptember 20-i ülésén tárgyalt jelentése, amelynek nyomán a PB javaslatot tett egyebek mellett arra, hogy a párttag országgyűlési képviselők a tárgyalt üggyel összefüggő párthatározat hiányában a parlamenti munka során szabadon nyilváníthassanak véleményt, és belátásuk szerint szavazhassanak.4 A következő év elején sor került az egyesülési jogról szóló törvény vitájára, amelyen többen sürgették a szabad pártalapítás jogának kimondását. Bár az MSZMP képviselői a párt véleményével összhangban egyelőre az egypártrendszer mellett érveltek, a párt vezetése február 11-én már elfogadta a többpártrendszert.5 A pártok legalitását végül az október 30-án kihirdetett 1989. évi XXXIII. törvényben mondták ki. Németh Miklós kormányzati időszakára esik továbbá a párt vezető szerepét eltörlő alkotmánymódosítás elfogadása, amely egyebek mellett kimondta, hogy Magyarország a parlamentáris köztársaság kormányformára tér át, amelyben a pártok közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak.6 84
