Házi Balázs - Jónás Róbert - Nagymihály Zoltán - Rapali Vivien - Strausz Péter (szerk.): A rendszerváltás mérföldkövei (Budapest, 2020)
1988. november 18. A Függelten Kisgazdapárt újjáalakulása
1988. november 18. A Független Kisgazdapárt újjáalakulása 1988. november 18-án a budapesti Pilvax kávéházban Pártay Tivadar elnökletével s legalább 30-40 - egyes források szerint akár 100 - fő részvételével újjáalakították a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Pártot (FKgP). A nagy múltú párt felélesztésére hosszas előkészületek, viták és egyeztetések után (és közepette) került sor, alapvetően a magyar belpolitikai élet addigra már előrehaladott pluralizálódására reagálva. Az FKgP feltámasztását különböző okokból és célokkal, ekkor már többen sürgették és szorgalmazták; ugyanakkor az 1987 őszétől újonnan alakult politikai entitásokkal szemben a kisgazdák esetében a politikai múlt, s az abban kialakult-kifejlett személyes ellentétek jelentős terhet jelentettek, folyamatában nehezítve a párt revitalizálását.1 1988 nyarára mártöbb szálon futottak azok az idő előrehaladtával mindinkább egymásra reagáló események, melyek végül összefonódva fejlődtek ki. A kisgazda politikusok egy része 1988. augusztus 20-án Pártay Tivadar balatonszárszói házában döntött az FKgP tevékenységének felújításáról, és annak majdani meghirdetéséről; Pártay ugyanitt első lépésként a Független Kisgazdapárt Baráti Körének megalapítását javasolta. Bár e találkozón Antall József is részt vett, ő nem írta alá az erről szóló nyilatkozatot. Szárszóra meghívást kapott Pártay legmarkánsabb ellenlábasa, Vörös Vince, illetve a Hazafias Népfronttól Bognár József is, de ők tudatosan és tüntetőleg távol maradtak az eseménytől. Egy bő hónappal később, 1988. szeptember 26-án az újjáalakulást szintén szorgalmazó Ravasz Károly memorandumot írt arról, hogy az FKgP nem oszlott fel soha, így sem jogi, sem politikai akadálya nincs annak, hogy tagjainak egy csoportja a párt működésének folytatását bejelentse. Az ősz beköszöntével, 1988. szeptember-októberében Szentendre lett az FKgP újjáéledésének egyik meghatározó központja, lévén Dragon Pál és a köré tömörült, radikálisabb és korosztályilag a régi kisgazdáknál fiatal(abb) ellenzékiek kapcsolatot találtak Ravasz Károllyal és a Kovács Béla Baráti Társággal. A többpártrendszer megteremtése iránt alapvetően elkötelezett Dragon, s vele Böröcz István, Bába Iván, Légrádi Tibor - akik ekkor alapvetően az SZDSZ és a Fidesz irányában bírtak jó kapcsolatokkal - innentől bekapcsolódtak az FKgP prominenseinek munkájába, s itt találkoztak (mások mellett) Pártay Tivadarral, Antall Józseffel és Göncz Árpáddal.2 Vörös Vince azonban még 1988 októberének közepén is csak a „Baráti Kör" megalakulását tartotta lehetségesnek, elvetve ezzel a nevében direkten politikai szerveződés (tehát párt) felvállalását, ugyanakkor hozzájárult ahhoz, hogy az 1988. október 28-i kisgazda találkozó meghívóját az ő aláírásával küldjék ki. Az október 28-i gyűlésen, melyre Ravasz már magával vitte Böröczöt, Dragont és Szamosvári Györgyöt, mintegy 60-an vettek részt. Vörös Vince elnökletével létrejött a Kovács Béla Politikai Társaság, miután mind a névválasztást illetően (Nagy Ferenc neve merült még fel), mind a „politikai" szót illetően jelentős viták voltak (a KBPT élére 23 fős bizottságot választottak, melyben az 1945-49 közötti 81
