Házi Balázs - Jónás Róbert - Nagymihály Zoltán - Rapali Vivien - Strausz Péter (szerk.): A rendszerváltás mérföldkövei (Budapest, 2020)
1988. szeptember 3. A második lakiteleki találkozó
A rendszerváltás mérföldkövei 1979 1980 Ч-1981 1982 I....................................I 1983 1984 Csoóri Sándor (1930-2016) Középiskolai tanulmányait a pápai Református Kollégiumban végezte, majd az érettségit követően az ELTE Orosz Intézetében tanult. Tanulmányait betegsége miatt abbahagyta. Először helyi lapoknál, a Pápai Néplapnál és a Veszprém megyei Népújságnál dolgozott, később az Irodalmi Újság, a Szabad Ifjúság, az Új Hang és a Jövő Mérnöke munkatársa lett. Első versei 1953-ban jelentek meg. 1968-tól 1988-ig a MAFILM dramaturgja. A Kádár-korszak szellemi és politikai ellenzékének egyik vezetője, emiatt többször sújtotta a hatalom szilenciummal. Részt vett a monori találkozón és a lakiteleki tanácskozás előkészítésében, 1987-ben alapítója és elnökségi tagja lett az MDF-nek. 1988-tól 1992-ig a Hitel szerkesztőbizottságának elnöke, majd a lap főszerkesztője. A Duna Televízió létrehozásának egyik kezdeményezője. 1991-től 2000-ig a Magyarok Világszövetségének elnöke, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. Utolsó éveiben visszavonult életet élt. Munkásságáért József Attila- és Kossuth-díjjal is kitüntették, 1997-ben Sára Sándorral és Kosa Ferenccel Magyar Örökség Díjat kapott a Tízezer nap című filmért. címkéit és választási kényszereit; bár a többpártrendszer kialakulását szükségesnek és elkerülhetetlennek tartja a demokratizálás folyamatában, a jelen körülmények között nincs szándékában párttá szerveződni, meg akarja őrizni minden tisztességes, magyar érdekű gondolat és kezdeményezés számára nyitott, koalíciós mozgalmi jellegét, a Magyar Demokrata Fórum az alkotmányosság keretei között, a törvényesség elve alapján és a teljes nyilvánosság előtt fejti ki tevékenyégét. [...] A Magyar Demokrata Fórum tagjai sorába hívjuk mindazokat, akik az Alapítólevélben foglaltakkal egyetértenek."9 Az itt elfogadott Ideiglenes Alapszabály pedig világosan megfogalmazta a szervezet célját, ami röviden összegezve: „a demokratikus Magyarország megteremtésének elősegítése."10 A dokumentum továbbá meghatározta az elnökség feladatait, a tagfelvétel feltételeit, a tagok jogait és kötelességeit, valamint a szervezet gazdálkodásának és az első kongresszus összehívásának alapelveit. A második lakiteleki találkozó szünetében Csengey 76 Dénes, Jeszenszky Géza, Joó Rudolf, Filó Katalin és Kiss Gy. Csaba sajtótájékoztatón válaszolt a sajtó munkatársainak kérdéseire. Újdonságnak számított, hogy a 168 óra főszerkesztője, Mester Ákos két munkatársát, Forró Tamást és Havas Henriket is a helyszínre küldte. Az általuk készített összefoglaló már a tanácskozás vége előtt elhangzott a rádióban, amit a jelenlévőknek a tanácskozás harmadik része előtt felvételről le is játszott Lezsák Sándor. A rádió stúdiójában tartózkodó kormányszóvivő, ifj. Marosán György arra a kérdésre, hogy mi a véleménye a Demokrata Fórum alapkoncepciójáról, szándékairól, azt válaszolta: „A kormányt soha nem a szavak, hanem a tettek érdeklik. Tehát ennek alapján fogja megítélni ennek a szervezetnek a tevékenységét."11 A teljes sajtónyilvánosság nagy eredmény volt ahhoz képest, hogy az első, 1987. szeptember 27-ei lakiteleki találkozóról csak a november 14-ei Magyar Nemzetben megjelent Pozsgay-interjúból12 értesülhetett a közvélemény. A második lakiteleki találkozóval elindult az MDF mint hivatalosan is létező szervezet és mozgalom történetének második szakasza. Az MDF-ről szóló hírek és alapvető információk terjesztésében nagy szerepe volt az 1988 novemberében induló Hitelnek
