Házi Balázs - Jónás Róbert - Nagymihály Zoltán - Rapali Vivien - Strausz Péter (szerk.): A rendszerváltás mérföldkövei (Budapest, 2020)
1982. május 12. Magyarország csatlakozása a Nemzetközi Valutaalaphoz
A rendszerváltás mérföldkövei 1979 1980 í 1981 f 1983 1982. május 12. Magyarország csatlakozása a Nemzetközi Valutaalaphoz 1984 A Magyar Népköztársaság 1982. május 6-án felvételt nyert a Nemzetközi Valutaalapba (International Monetary Fund - IMF), majd két hónappal később, 1982. július 7-én a Világbankhoz (International Bank for Reconstruction and Development - IBRD) is csatlakozott. Az 1944 tavaszán életre hívott nemzetközi pénzügyi rendszerbe való bekapcsolódással a Kádár János által kialakított magyar modell szinte az utolsó pillanatban kerülte el a fizetésképtelenséget. Az 1973-as első olajválság kettős hatással volt hazánkra, illetve a keleti blokkra: egyrészt a korábbi gazdasági növekedés fenntartásához a térség országainak extra erőforrásokra volt szüksége; másrészt az olajdollárokon meggazdagodott (tehát a válságból profitáló) országokból bőséggel állt rendelkezésre olcsó hitel.1 A magyar adósság „karrierje" tehát ekkor vette kezdetét, s az 1970-es évtized végére elérte a 9-10 milliárd dolláros értéket. Az adatok tükrében bizonyossággal állítható, hogy Magyarország eladósodása 1978-ra abban az értelemben már biztosan megtörtént, hogy az ezt követően felvett hiteleket immár jórészt a korábban felvett tőkeeszközök visszafizetésére, törlesztésre fordították. 1974 és 1978 között a bruttó államadósság összege több mint háromszorosára (2,9 milliárdról 9,5 milliárd dollárra) nőtt - s ez csupán 1978-ban újabb 2,5 milliárd dollárnyi hitel felvételéhez vezetett.2 A gazdasági növekedés ideológiai alapon erőltetett fenntartása, 28 illetve az azt finanszírozó, egyre romló kondíciók mellett felvett, újabb hitelek miatt az 1979-ben beköszöntő második olajválság sokkal rosszabb helyzetben érte a térség szocialista államait, mint a Nyugat kapitalista országait. A beköszöntő, ezúttal jóval komolyabb világgazdasági recesszió miatt hazánk gazdasági mutatói 1984-re az 1973-as szintre estek vissza. E negatív folyamat részeként 1982 áprilisára Magyarország arany- és devizatartalékai drámaian visszaestek, miközben csak az éves adósságszolgálat két milliárd dollárra rúgott. A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben az IMF és IBRD csatlakozás gyakorlatilag az utolsó pillanatokban juttatta levegőhöz a mind kilátástalanabb helyzetbe sodródó Kádár-rendszert. Magyar részről már az Ideiglenes Kormány idején, tehát jóval az 1947-es párizsi békeszerződés megkötése előtt felmerült az úgynevezett Bretton Woods-i ikrekhez való csatlakozás ötlete; ám az intézményeket létrehívó győztes hatalmak a békeszerződés aláírását előfeltételnek tekintették a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez. A szovjetizálódó Magyarország kapcsolatai 1947. február 10-re (a békeszerződés aláírásának dátumára) azonban annyira megromlottak a nyugati országokkal, hogy a kérdés újbóli felvetése fel sem merült. Az MSZMP pártvezetése részéről azután először az 1960-as évek közepén merült fel a csatlakozás ötlete, miután az 1959 őszétől 1962 őszéig zajló erőszakos kollektivizálás és téeszesítés jelentősen visszavetette a magyar
