Házi Balázs - Jónás Róbert - Nagymihály Zoltán - Rapali Vivien - Strausz Péter (szerk.): A rendszerváltás mérföldkövei (Budapest, 2020)
1990. november 6. Magyarország az Európa Tanács teljes jogú tagjává válik
19® MEGÉRKEZTÜNK AZ EURÓPA TANÁCSBA Magyarország a 24. tagállam Jeszenszky Géza aláírta az emberi jogi egyezményt (Római tudósítónktól.) Diplomáciatörténelmi esemény a római Palazzo Barberiniben: kedd reggel Európa korábbi politikai megosztottsága véget ért. Magyarország hivatalosan is felvételt nyert az Európa Tanácsba, huszonnegyedik tagállamként. Az ünnepélyes ceremónia keretében Jeszenszky Géza külügyminiszter letétbe helyezte az alapokmány elfogadásáról szóló okiratot, s aláírta az európai emberi jogi egyezményt. Pontosan 9 óra 45 perekor — tévclánc segítségével — az Európa Tanács miniszteri bizottsága és a meghívott kelet-közép-európai országok képviselői szemtanúi voltak, amint a kormányközi szervezet (és egyúttal az Európai Parlament) Strasbourg! székhaza előtt a magyar himnusz hangjaira felhúzták nemzeti zászlónkat a 23 tagállam lobogói, illetve az európai egységet szimbolizáló tizenkét csillagos zászló mellé. A magyar külügyminiszter. Laluraiere főtitkár asszony jobbján. aláírja a történelmi aktus okmányait. «m irttuíHi rn nMKTflr/iii.iT elé állított magatartási normákat „Ez a tény önmagában is az új Magyarország egyik legnagyobb vívmányának tekinthető." A teljes jogú tagság lehetőséget nyújt, hogy politikai és társadalmi életünkben, törvényhozó tevékenységünkben hasznosítsuk a szervezet tapasztalatait — mondotta a magyar külügyminiszter „Ügy hiszem, egész Európa érdekében áü, hogy Magyarország sikerrel tudja elvégezni az előtte áHó feladatokat" — folytatta bestiádét Jeszenszky Géza, mondván, sikerünk tanúsíthatja, hogy a demokrácia és a piacgazdaság az élenjáró nyugati államok „utolérésének” receptje. A mai eseményt egy hoszszabb folyamat első szakaszának tekintjük — mondotta Remélhetőleg az elkövetkezőkben mind több kelet-közép-európai ország nő fel az Európa Tanács felvételi kívánalmaihoz. A külügyminiszter befejezésül megállapította: felvételünk az Európa Tanácsba a kibontakozó magyar demokrácia egyik legfontosabb külpolitikai sikere, s a kormány, a parlament, az egész nép mindent ebkövet majd annak érdekében, hogy méltók legyünk a bizalomra. Ezt követően Gabriele Gotti, San Marino külügyminisztere, az Európa Tanács soros elnöke méltatta a magyar csatlakozás jelentőségét. Annak a Magyarországénak, amely „a másik Európából ' (Folytatás a 3. oldalon.) I A Népszabadság vezető híre a csatlakozással kapcsolatban. Népszabadság, 1990. november 7. 1. gazdaság helyzetét, lehetséges kitörési pontként pedig az EGK-val kötendő megállapodást nevezte meg.61982 novemberében Magyarország újabb lépést tett a KGST jelentette korlátok megkerülésére, amikor a GATT (Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezmény) értekezletén javaslatot tett egy Magyarország és az Európai Közösség közötti kétoldalú gazdasági megállapodásra.7 Bár a kezdeményezés nem járt sikerrel, a kitartó kapcsolatkereső munkának is köszönhető, hogy 1988 szeptemberében Magyarország elsőként köthetett kereskedelmi és gazdasági együttműködési megállapodást az Európai Gazdasági Közösséggel,8 a Bundestag pedig határozatban támogatta a magyar demokratikus átmenetet, amely ösztönzően hatott a magyar-német gazdasági és politikai kapcsolatokra és az EGK-val kialakított magyar viszonyra egyaránt.9 Az Európa Tanács és Magyarország közötti kapcsolatfelvételre 1987-ben került sor, amelyet a következő években több magas szintű találkozó követett. 1988 májusában Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár Marcelino Oreja, az Európa Tanács főtitkárának meghívására Strasbourgba látogatott, ahol a közgyűlésen előadást tartott a magyar külpolitikáról. Horn az európai integrációs folyamatok mellett az emberi jogok kérdésével kapcsolatban kitért a határon túli magyarok 273 meg a főtitkár asszony, már azt megelőzően is sokat tett azért, hogy Európa szivében, a választóvonalnál ledőltek a falak. Elismeréssel szólt a beállt változásokról, s annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a magyar társadalom, amely szívében mindig is Európához tartozónak érezte magát, most teljes jogú partnerré válik a földrészen. Utalt arra is, hogy a nagy társadalomi és gazdasági áralakulás nehézségekkel jár, s ezek megoldásában Magyarország számíthat az Európa Tanács támogatására. Jeszenszky Géza külügyminiszter beszédében hangsúlyozta, hogy ez a nap a mai Magyarország és alighanem az Európa Tanács számára is történelmi jelentőségű. Hazánk bebocsátása a szervezetbe az első lépés a földrész egysége helyreállításának útján. Emlékeztetett arra, hogy óhajunkat az Európa Tanács tagságára már 1989-ben megfogalmaztuk, és már az előző 4 Kétnapos ülést tartott az Európa Tanács miniszteri bizottsága Rómában. Hétfőn a Palazzo Barberiniben — ahol 1950. november 4-én elfogadták az európai emberi jogi egyezményt — megemlékeztek a konvenció negyvenedik évfordulójáról. Sz,ámos ország külügyminiszterével képviseltette magát, nemcsak a hétfő estig huszonhármak, hanem a jubileumra meghívott keleteurópai országok közül is néhányan. Kedd reggel, valamivel kilenc után kezdődött a palota tróntermében a Magyarország felvételének szentelt ünnepi ülés. Catherine Lalumiére, az Európa Tanács főtitkára beszédében hangsúlyozta, hogy Magyarország, amely most я 24. tagállammá válik, sokat tett Európa megosztottságának felszámolásáért. Az esemény jelentőségét — szavai szerint — az adja meg, hogy Európa építésében egy új szak&sz kezdetét jelöli. Magyarország, ismételte kormány is fontos reformokai hajtott végre. Azonban „belépésünk csak azon politikai és alkotmányos változások révér vált lehetővé, amelyeket a kormány és az ellenzék ködösen dolgozott ki az elmúlt nyár óta, különös tekintettel az idén tartott szabad választásokra”. Szólt arról is, hogy büszkék vagyunk, mert az újjászületett magyar demokrácia képes volt teljesíteni az Európa Tanács által a belépni szándékozók
