Házi Balázs - Jónás Róbert - Nagymihály Zoltán - Rapali Vivien - Strausz Péter (szerk.): A rendszerváltás mérföldkövei (Budapest, 2020)

1990. augusztus 3. Az Országgyűlés köztársasági elnökké választja Göncz Árpádot

A köztársasági elnök megválasztásának témája a rend­szerváltás közjogi aktusainak egyik leglátványosabb és legvitatottabb kérdésévé vált. Az 1989 nyári állapo­tokhoz képest számos fordulatra volt szükség egy év alatt ahhoz, hogy az Országgyűlés végül köztársasági elnökké válassza Göncz Árpádot. A Nemzeti Kerékasztal-tárgyalások keretei közöttaz 1/1. számú munkabizottság tárgyalta a köztársasági elnöki intézmény szabályozásának kérdéseit. Abban, hogy az Elnöki Tanácsot egyszemélyes államfő, köztársasági elnök váltsa fel, a felek hamar egyetértésre jutottak. Az MSZMP tárgyalódelegációja némi vita után elfogadta az Ellenzéki Kerekasztal álláspontját arról, hogy az Elnöki Tanács lemondása és az új államfő megvá­lasztása közötti időszakban az Országgyűlés elnöke gyakorolja a köztársasági elnök (bizonyos) jogköreit. Az álláspontok leginkább a választás időpontjában és módjában különböztek: az MSZMP az országgyűlési választások előtt megtartandó, közvetlen; az Ellenzéki Kerekasztal viszont kezdetben az országgyűlési válasz­­tások után, az új Parlament általi elnökválasztás mellett kardoskodott. A Harmadik Oldal szintén a közvetlen, nép általi választás mellett tette le a voksát. Az ellenzéki mozgalmak és pártok álláspontját befő­•A" lyásolta, hogy az új Országgyűlés megalakulása előtti választás - és az általuk nagyrészt borítékolt, ekkor rendkívül népszerű Pozsgay Imre államminiszter közvetlen megválasztása - esetén az államfői jogkörök gyakorlójára a kommunista hatalomátmentés valami- 248 féle eszközeként tekintettek.1 Az Ellenzéki Kerekasztal különböző erőinek egysége azonban nem bizonyult tartósnak: Füzessy Tibor (Kereszténydemokrata Néppárt) és Vigh Károly (Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság) márjúlius elején a közvetlen választás mellett érvelt, Pozsgay Imrét alkalmas jelöltként nevezve meg.2 Július 21-én a Magyar Néppárt nevében Varga Csaba által előterjesztett, az átmenet felgyorsítását célul kitűző hatpontos csomagterv közvetett, ugyan­akkor a stabilitás érdekében még a régi Országgyűlés által megválasztandó államfőre tett javaslatot.3 Újabb fordulatot hozott, amikor augusztus 17-én a Magyar Demokrata Fórum nevében Antall József állt elő az EK egységét megőrizni hivatott csomagtervvel, amely azt tartalmazta, hogy „az új köztársasági elnök megválasztására csak az általános parlamenti válasz­tással egyszerre (több cédula bevonásával, együttes szavazás) kerülhet sor, [...] illetve utána".4 Ezzel, ha egyszeri és rendkívüli jelleggel, de az MDF is a közvetlen, nép általi választás mellé állt. A koncep­ciót leghatározottabban a FIDESZ és az SZDSZ bírálta. Előbbi részéről Orbán Viktor mindenképpen ragasz­kodott az új Országgyűlés által meghozandó szabá­lyozáshoz és az általuk meghatározott államfői keret­­rendszerhez, mondván: „a Kerékasztalnak egyszerűen erre nincsen mandátuma".5 Számos furcsa és nehezen kivitelezhető ötlet ellenére az Ellenzéki Kerékasztalnak e kérdésben nem sikerült egységes álláspontra jutnia: öt szervezet - a BZSBT, a Független Kisgazdapárt, a KDNP, az MDF és a Néppárt - elfogadta a közvetlen választást, az SZDSZ, a FIDESZ, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Független Szakszervezetek Az Országgyűlés köztársasági elnökké választja Göncz Árpádot

Next

/
Oldalképek
Tartalom