Házi Balázs - Jónás Róbert - Nagymihály Zoltán - Rapali Vivien - Strausz Péter (szerk.): A rendszerváltás mérföldkövei (Budapest, 2020)
1990. május 22-23. Az Országgyűlés elfogadja a kormányprogramot
1 1 1985 1986 1987 1988 1989 1990. május 22-23. Az Országgyűlés elfogadja a kormányprogramot A rendszerváltás folyamatának részben közjogi, részben politikai állomását jelentette az 1990. május 22-én az Országgyűlés elé terjesztett kormányprogram. A tartalmi szempontból két részre osztható programbeszéd szövegét a miniszterelnök mellett dolgozó stáb készítette el. A beszéd első része Kodolányi Gyula által, Kádár Béla, O'sváth György, Tar Pál és Jeszenszky Géza közreműködésével készült el, míg a másik felét a mások mellett a készülő, Ferencz Csaba és Kiss György által szerkesztett, a Magyar Demokrata Fórum szakértői stábjának munkáját összegző A nemzeti megújhodás programjából emelték át. A programbeszéd jelentőségét jelzi, hogy Antall, aki szokása szerint a számára készült szövegeket általában átírta, kiegészítette, illetve attól gyakran elszakadva, rögtönzésekkel adta elő, ezúttal a megírt szöveget változtatás nélkül mondta el a parlamentben.1 Antall - egyelőre mint kijelölt miniszterelnök - programbeszédét május 22-én ismertette az Országgyűlésben. Tekintettel arra, hogy a kormány még nem állt fel, és nem voltak minden szükséges adat birtokában, a programbeszéd vállaltan csak irányelveket fogalmazott meg. A miniszterelnök beszédének bevezetőjében kijelentette, az a forradalommal felérő békés átmenet, amely az elmúlt két évben Magyarországon lezajlott, páratlan a magyar történelemben, és számon tartja a világ. Megalakuló kormányát középre, a centrumba pozícionálta, elhatárolva azt a szélsőségektől. Antall a kormányának működését - amely a Magyar Demokrata Fórum, a Független Kisgazdapárt és a Kereszténydemokrata Néppárt koalíciójaként jött létre - négy alapelvhez kötötte. Első alapelvként azt a szándékátfogalmazta meg, hogy kormánya a szabadság kormányaként működjön, jogegyenlőséget biztosítva minden magyar állampolgár számára. Alapelvként nevezte meg a vélemény-, szólás-, gyülekezés-, mozgás- és utazás, valamint a sajtó és a kultúra szabadságát. Második alapelvként leszögezte, hogy-bár a kifejezés az egypártrendszer évei alatt lejáratódott, de - kormánya a nép kormánya kíván lenni, amely kifejezést a kormány a munkája által fogja új tartalommal megtölteni. Harmadik alapelvének a gazdasági fordulat kormányává válást nevezte meg, célul tűzve ki a szociális piacgazdaság megvalósítását.2 Beszédes a tény, hogy az alapelveket illetően ezzel a résszel foglalkozott legtöbbet. Kitért arra, hogy a megörökölt problémák miatt kormányára ezen a téren várnak majd a legnagyobb feladatok. Szólt a súlyos eladósodottságról, a magas munkanélküliségről és a gazdasági infrastruktúra elavultságáról. A negyedik alapelvvel kapcsolatban pedig kijelentette, hogy az új kormány európai kormány lesz, amely az Európába való visszatérés feladatát fogalmazta meg, ami politikai, kulturális, gazdasági értelemben is visszatérést jelent majd Magyarország számára.3 Beszédének második részében kifejtette, hogy a nemzet megújulásának záloga az ember, ezért programjának középpontjában az ember és annak környezete, valamint az azzal kialakított kapcsolata 243
