Házi Balázs - Jónás Róbert - Nagymihály Zoltán - Rapali Vivien - Strausz Péter (szerk.): A rendszerváltás mérföldkövei (Budapest, 2020)
1989. december 21. Az Országgyűlés 1990. március 16-i hatállyal kimondja feloszlatását
A rendszerváltás mérföldkövei Debreczeni József (1955) A paksi Vak Bottyán Gimnáziumban érettségizett 1973-ban. 1979-ben magyar nyelv és irodalom, valamint történelem szakos középiskolai tanári diplomát szerzett a Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. Ugyanitt védte meg doktori disszertációját 20. századi magyar irodalmi témában. 1981 -1986 között a Dózsa György Gimnáziumban tanított Kiskunmajsán, ezt követően pedig egészen 2006-ig a kecskeméti Katona József Gimnáziumban. Bekapcsolódott a formálódó ellenzéki életbe, jelen volt az első lakiteleki találkozón. Az általa szervezett kecskeméti MDF szervezet elnökeként az 1989. augusztus 5-én tartott időközi választásokon Bács-Kiskun megye 3. sz. választókerületében ellenzéki jelöltként a voksok 70,4 százalékával elsöprő győzelmet aratott, így országos ismertségre tett szert. A parlamentben az Ellenzéki Képviselőcsoport tagjaként politizált, pártjának I. országos gyűlésétől (1989) pedig egy évig az országos választmány tagja volt. Az 1990. évi választásokon Bács-Kiskun megye 2. sz. választókerületében már az első fordulóban abszolút többséget szerzett. 1991-1993 között a frakció sajtóirodáját vezette, a frakció Liberális Műhelyéhez tartozott. A Csurka Istvánnal folytatott vitában megfogalmazott véleménye miatt a párt Országos Fegyelmi és Etikai Bizottsága előbb megrótta, majd 1993-ban kizárta. Ezt követően 1994-1996 között Orbán Viktor személyes tanácsadója, majd az MDNP holdudvarához tartozott, de a pártba nem lépett be. Pályáját végigkíséri publicisztikai tevékenysége. Nemcsak az országos és helyi sajtóban jelentek meg cikkei, hanem könyvformában is, így többek között három miniszterelnökről írt monográfiát. megmaradhat az MSZMP meghatározó szerepe, de azzal tisztában voltak, hogy a pártnak le kell mondania addigi korlátlan hatalmáról. Október 7-ére az MSZMP-n belüli ellentétek következményeként az állampárt saját maga feloszlatásáról hozott döntést, utódpártként pedig létrejött a Magyar Szocialista Párt (MSZP), amely jogutódként örökölte az MSZMP vagyonát. Ezt követően az MSZP megválasztotta vezetőségét, Nyers Rezső személyében pedig elnökét is. Az új vezetőség kétharmada sosem töltött be korábban vezető párttisztséget.4 A Nemzeti Kerekasztal 1989. szeptember 18-án kötött megállapodásának eredményeként a rendszerváltó törvényeket és az új alkotmányt is becikkelyezte az utolsó állampárti országgyűlés, és 1989. október 17-e és 20-a között elfogadta az Alkotmány módosításáról szóló 1989. évi XXXII. törvényt; a Büntető Törvénykönyv és a büntetőeljárási törvény módosításáról és az országgyűlési képviselők választásáról szóló 204 1989. évi XXXIV. törvényt. Ezek voltak az ún. sarkalatos törvények, melyek meghatározták a rendszerváltás jogi és politikai alapjait.5 Magyarországot parlamentáris köztársasággá nyilvánították, amely független, demokratikus jogállam. Kimondták, hogy a jövőben a munkahelyeken nem szerveződhetnek pártok. Felállították az Alkotmánybíróságot. Szűrös Mátyást választották ideiglenes köztársasági elnökké, és jogutód nélkül feloszlatták a Munkásőrséget.6 November 1-jén elfogadták a XXXV. törvényt, mely a köztársasági elnök választásának módjáról rendelkezett. A törvény alapján a köztársasági elnököt az Országgyűlés választja, de első, kivételes alkalommal közvetlenül a nép választja az országgyűlési választások előtt. November 26-ára pedig kitűzték a népszavazás időpontját.7 Az ún. „négyigenes népszavazás" kérdései a következők voltak: „Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására?" 2. „Kivonuljanak-e a pártszervek a munkahelyekről?" 3. „Elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában
