Házi Balázs - Jónás Róbert - Nagymihály Zoltán - Rapali Vivien - Strausz Péter (szerk.): A rendszerváltás mérföldkövei (Budapest, 2020)
1989. november 26. A "négyigenes" népszavazás
A rendszerváltás mérföldkövei 1979 .о 1982 f 1983 1984 Ч-1981 Mihail Gorbacsov (1931-) 1950-1955 között a Moszkvai Egyetemen tanult jogot, 1952-től a Szovjet Kommunista Párt tagja, 1966-ban diplomás agrár-közgazdász a Sztavropoli Mezőgazdasági Főiskolán. 1970-től a párt mezőgazdasági ügyeiért felelős első titkár, 1971 -tői a Központi Bizottság, 1979-től a Politikai Bizottság tagja volt. Andropov patronáltja, később bizalmasa volt, Csernyenko halála után, 1985-ben pártfőtitkár lett. Komoly reformokba kezdett, a Szovjet Kommunista Párt 1986 februári, XXVII. kongresszusán bejelentette a politikai és gazdasági nyitást, átalakítást (peresztrojka és glasznoszty), amellyel a Szovjetunió megmentése helyett, annak szétesését siettette. 1989 folyamán a keleti blokk országai sorban függetlenedtek Gorbacsov be nem avatkozása következtében, amely kiterjedt a szovjet tagállamokra is. 1991-ben a párt keményvonalas, elkeseredett szárnya - sikertelenül - puccsot kísérelt meg ellene. Nem sokkal később Gorbacsov lemondott főtitkári pozíciójáról, javaslatot tett a Központi Bizottság feloszlatásáról. A Népképviselők Kongresszusa 1991 -ben feloszlatta magát, Ukrajna népszavazáson a függetlenség mellett voksolt. Létrejött a Független Államok Közössége, végül 1991. december 17-én Borisz Jelcin bejelentette a Szovjetunió megszűnését, amely 1991. december 26-án, Gorbacsov lemondásának másnapján formálissá vált. Gorbacsov amúgy is egyre gyengülő főtitkári pozícióját és presztízsét. Utóbbinak is köszönhető, hogy a világsajtó által a hidegháború lezárásaként közvetített csúcstalálkozó így végül Mihail Gorbacsov oldaláról is sikerként volt bemutatható, még akkor is, ha ezzel a jaltai világrend valójában mindenki számára egyértelműen véget ért. Bő fél évvel később, az 1990. május 30-a és június 3-a között megrendezett washingtoni csúcstalálkozó idejére- Jack F. Matlock moszkvai amerikai nagykövet szerint- Gorbacsov már egyre kevésbé volt ura a szovjetunióbeli helyzetnek, támadott vezetővé vált, akinek a politikai hatalom válságával kellett szembenéznie. A főtitkár hatalma leszálló ágához ért, s az amerikai vezetés immár nem egyenrangú, hanem a gyengébbik félként kezelte: az újraegyesülő Németország NATO tagságának biztonságpolitikai és presztízskérdése másodlagossá vált annak fényében, hogy a szovjet prognózisok szerint Moszkvának rövid távon legalább évi milliárd dollár külső forrásra volt szüksége. Ennek szemszögéből tekintve a hidegháború lezárásának folyamatában a világsajtó híradásaiban kevesebb figyelmet kapott, 1990. nyári csúcs - még ha dobpergés és fanfárok nélkül is - Máltánál jelentősebb fordulatot jelentett.5 Kávássy János Előd Jegyzetek 1 Kávássy János Előd: Sodrásban. Budapest, Cepoliti Kiadó, 2019. 2 A Virginia Egyetem Miller Centerének 1999. őszi nagyinterjúja Brent Scowcroftal, George Bush nemzetbiztonsági tanácsadójával, http:// millercenter.org/president/bush/oralhistory/brent-scowcroft (Utolsó letöltés: 2020.11.01.) 3 David F. Schmitz: Brent Scowcroft. Amerika о nemzetközi arénában Vietnám után. Budapest Antall József Tudásközpont, 2017, 217-218. 4 NATO Expansion: What Gorbachev Heard. National Security Archive, 2017. december 19. https://nsarchive.gwu.edu/briefing-book/russiaprograms/2017-12-12/nato-expansion-what-gorbachev-heard-western-leaders-early (Utolsó letöltés:2020.11.01.) 5 Kávássy János Előd: A főtitkár. Magyar Hírlap, 2015. július 17.12. 198
