Házi Balázs - Jónás Róbert - Nagymihály Zoltán - Rapali Vivien - Strausz Péter (szerk.): A rendszerváltás mérföldkövei (Budapest, 2020)
1989. október 23. A köztársaság kikiáltása
A rendszerváltás mérföldkövei 1979 1980 Ч.....................................I 1981 1982 Ч....................................I 1983 1984 1989. október 23. A köztársaság kikiáltása Az „első szabad október 23-a" előtt eltelt év során a hatalmi politikában zajló radikális változások mellett jól érzékelhetően átalakult a magyar forradalom és szabadságharc évfordulójához való viszonyulás is. Erre a napra minden szereplő a maga módján készült: az állampárt és a kormányzat saját pozíciójának újradefiniálásával próbált a védekező, reagáló helyzetből e kérdésben is kezdeményező szerepbe kerülni; az egyre határozottabban megnyilvánuló és egymástól elkülönülő ellenzéki formációk a sokak által kívánt egység megtartása mellett önálló arcélüket is meg kívánták mutatni; a társadalomnak az a szegmense, amely az eltelt évtizedek alatt megőrizte a forradalom emlékét - élén azokkal a meghatározó '56-os szereplőkkel, akik először szólalhattak meg hazájukban nagy nyilvánosság előtt -, a hősök és áldozatok előtt akart fejet hajtani, szabadon.1 A nap a rendszerváltás kronológiájába végül nem elsősorban az első szabadon ünnepelt október 23-aként, hanem a Harmadik Magyar Köztársaság kikiáltásának napjaként vonult be. Az 1988 végén és 1989 elején elkészített két, az Igazságügyi Minisztérium által kidolgozott, alkotmánymódosításról szóló koncepció elnevezése közötti különbség - A Magyar Népköztársaság Alkotmányának szabályozási koncepciója, illetve Magyarország Alkotmánya - Szabályozási Koncepciója - jelezte, hogy az MSZMP is tudta, az államforma kérdését valamilyen formában napirendre kell tűzni. Ennek ellenére még a második szöveg is amellett foglalt állást, hogy a többféle javaslat ellenére „álláspontunk szerint a 188 jelenlegi »népköztársaság« elnevezés megváltoztatása nem tűnik indokoltnak."2 Az Ellenzéki Kerekasztal álláspontja e kérdésben egyértelmű volt: az általuk július 6-án benyújtott alkotmánymódosítási javaslat Alapelvek pontjának 1. §-a szerint „Magyarország: Köztársaság."3 Az elfogadott 1989. évi XXXI. törvény az Alkotmány módosításáról végül ennek szellemében, az Általános rendelkezések 1. §-aként szögezi le, hogy „Magyarország: köztársaság.''4 Az Országgyűlés a törvényt 1989. október 18-án 333 igen, 5 nem, 8 tartózkodás mellett szavazta meg.5 Németh Miklós miniszterelnök október 20-án jelentette be: „A kormány kész megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy a törvény kihirdetésének és ezzel hatályba lépésének napja október 23-a legyen. Ezzel lehetővé válik, hogy október 23. ne csupán nemzeti emléknapként, hanem egyben, mint a köztársaság kikiáltásánakdátuma íródjék be nemzeti történelmünkbe és ünnepeink sorába. Október 23-án a Parlament erkélyéről vagy főlépcsőjéről az Országgyűlés elnöke, aki attól a naptól kezdve a Magyar Köztársaság elnöki tisztéből adódó feladatokat is ellátja, megfelelő külsőségek között kiáltsa ki a Magyar Köztársaságot."6 E gesztusként hangzó bejelentést aligha alap nélkül tekintette az ellenzék október 23-a egyfajta kisajátítási kísérletének. Az MSZMP KB már a Nagy Imre újratemetése utáni első, június 23-24-i ülésén foglalkozott azzal, hogyan kell a pártnak készülnie a forradalom évfordulójára. Németh Miklós miniszterelnök e zárt körben úgy fogalmazott: „Igenis, nekünk tervezni kell, hogy mit csináljunk október 23-ával, mint nappal. Ezen már el kell kezdeni gondolkodni; a kiegyezés, a megbékélés
