Házi Balázs - Jónás Róbert - Nagymihály Zoltán - Rapali Vivien - Strausz Péter (szerk.): A rendszerváltás mérföldkövei (Budapest, 2020)
1989. október 7. A Magyar Szociálista Pál megalakulása
A Magyar Szocialista Párt megalakulása A mai napig úgy tartja nyilván a közvélemény, hogy a Magyar Szocialista Párt (MSZP) 1989. október 7-én jött létre, miután az MSZMP XIV. Kongresszusa, mely október 6-9 között zajlott, ezen a napon állást foglalt a Magyar Szocialista Párt megalakulásáról. A mai tudásunk alapján azonban ezt a kitételt cáfolni kell, ugyanis az akkor érvényben lévő, még nem párttörvény, hanem egyesülési törvény alapján pártot csak magánszemélyek - legalább tíz ember - alakíthat, tehát az MSZMP kongresszusa pártot nem alapíthatott. Az MSZP alapító kérelmét később, november 16-án Vastagh Pál aláírásával 28 magánszemély nyújtotta be a bíróságra, több súlyos jogszabályi hiányosság mellett. Ennek ellenére a pártot a bíróság rendkívüli gyorsasággal, november 21-én már nyilvántartásba is vette. Az MSZP tehát nem október 7-én, hanem november 21-én alakult meg, nem az MSZMP jogutódjaként, hanem mint önálló, új párt. Ez már csak azért is így van, mert az MSZMP továbbra is működött, december 17-én megtartotta újjáalakuló kongresszusát, ekkortól lett a párt rövid neve Munkáspárt, vezetője pedig Thürmer Gyula. Mindez viszont azért alapvetően fontos, mert az októberi kongresszuson azt mondták ki az MSZP megalakulásáról szóló állásfoglalásban, hogy az új párt az állampárttal való jogfolytonosságát fenntartja, tehát az MSZP ezek szerint az MSZMP jogutódja. Ebből viszont az következhetett, hogy az MSZP jogosulttá vált a pártállam hatalmas vagyonának, infrastruktúrájának az átvételére - és a jogfolytonosság fenntartásával nyilvánvalóan ez volt a Nyers Rezső, később Horn Gyula által vezetett szocialisták célja. Ám mindez a jog kijátszásával, az érvényben lévő jogszabályok felrúgásával történt meg, nyilvánvalóan kihasználva az akkor még hatalmi pozícióban lévő pártállam kényszerítő erejét, amely akkor még a bíróságok felett is érvényesült - a diktatúrák természetének megfelelően. Az MSZP tehát - hűen pártállami múltjához - valójában a jogot kijátszva, azt semmibe véve jött létre, s gyakorlatilag „lefoglalta" a pártállami vagyont. E bűnben fogant születési folyamatnak további súlyos ellentmondása, hogy míg az állásfoglalásban egy megújuló, a múlt hibáival kíméletlenül szembe néző párt megalakulását vizionálták, addig a pártállami vagyon megtartása érdekében mégis jogfolytonosságot vállaltak az MSZMP-vel, tehát posztkommunista utódpárttá váltak. Feltehető a kérdés, vajon hogyan akar egy párt úgy megújulni és maga mögött hagyni a diktatórikus múltat, ha közben mégis a kommunista állampárt jogi utódjának vallja magát? A csavar a dologban persze az, hogy az MSZP végül is nem alakulhatott meg másként jogilag, mint új párt, viszont ennek ellenére, a pártvagyon megszerzése érdekében kijátszva a jogszabályokat, azt a látszatot tartotta fenn, hogy a párt jogutódpárt. Ez összességében mindent jelenthetett, csak éppen a valódi megújulás szándékát nem.
