Házi Balázs - Jónás Róbert - Nagymihály Zoltán - Rapali Vivien - Strausz Péter (szerk.): A rendszerváltás mérföldkövei (Budapest, 2020)
1989. szeptember 19. A Nemzeti Kerekasztal-tárgyalások első szakasza lezárul
1987 Kukoreili István (1952-) Középiskolai tanulmányait a pannonhalmi Bencés Gimnáziumban végezte, majd 1976-ban az ELTE Állam- ésjogtudományi Karán szerzett jogi diplomát. 1976-tól ugyanitt az Alkotmányjogi Tanszék oktatója, 1991-től mint tanszékvezető. 1988-ban kandidátusi fokozatot szerzett, 1998-ban habilitált. 1988-1989-ben oktatási dékán helyettes volt. 1985-ben a Hazafias Népfront Országos Tanácsának, majd Titkárságának tagja, 1989-től 1990-ig a HNF utolsó elnöke volt. 1988-ban alapító tagja a Független Jogász Fórumnak, később a Magyar Népfőiskolái Társaságnak, a Magyar Politikatudományi Társaságnak és az Alkotmányjogászok Egyesületének. 1989-ben részt vett a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásokon is, 1990-ben a Hazafias Választási Koalíció tagjaként indult a választásokon, de nem jutott mandátumhoz. 1991-ben Pozsgay Imrével és Bíró Zoltánnal a Nemzeti Demokrata Szövetség alapító tagja volt, majd visszavonult a politikától. 1989-ben az Országos Választási Elnökség titkára, 1994-től az Országos Választási Bizottság tagja. A rendszerváltás utáni magyar választási rendszer egyik kidolgozója. 1946. évi I. tv. mintájára/’ Az Ellenzéki Kerekasztal 1989. szeptember 11-i ülésén elutasította, hogy a köztársasági elnököt még a parlamenti választások előtt közvetlenül a nép által válasszák meg.7 A Nemzeti Kerekasztal 1989. szeptember 11 -ei középszintű politikai egyeztető bizottságának ülésén továbbra is vita tárgya maradt az elnökválasztás módja és időpontja is.8 Az ellenzéken belül is szakítást eredményezett a köztársaságielnök-választás problematikája. Az SZDSZ tartott a prezidenciális jellegű demokrácia kialakulásától, valamint nem akart engedni az MSZMP számára hatalmi előnyöket eredményező kérdésekben, mint a pártvagyon és munkahelyi pártszervezetek és a Munkásőrség kérdése. Az MDF azon az állásponton volt, hogy vállalni kell a kompromisszumot a békés átmenet érdekében. A szeptember 18-án zajló plenáris ülést élőben közvetítette a televízió. Tölgyessy Péter bejelentette, hogy az SZDSZ ugyan nem vétózza meg a megállapodást, de nem írja alá a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásait lezáró dokumentumot.10 A Fidesz és a Liga (Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája) sem csatlakozott az egyezséghez. A megállapodást végül az MSZMP, az EKA szervezetei közül a Bajcsy-Zsilinszky Társaság, az FKgP, az MDF, a Magyar Néppárt és a KDNP, valamint a harmadik oldal szervezetei írták alá. A szabad demokraták és a Fidesz a köztársasági elnök választását a demokratikus választások után megalakuló új parlamentre kívánták bízni. Bejelentették, hogy ennek érdekében népszavazást kezdeményeznek, a 177 IKukorelli István. Forrás: 168 óra, 1990. március 20. (2. évfolyam, 11. szám), 11.
