Házi Balázs - Jónás Róbert - Nagymihály Zoltán - Rapali Vivien - Strausz Péter (szerk.): A rendszerváltás mérföldkövei (Budapest, 2020)
1989. július 11-13. George Bush amerikai elnök budapesti látogatása
A rendszerváltás mérföldkövei 1979 198 1981 1982 983 1984 George H. W. Bush (1924-2018) A második világháborúban a haditengerészetnél pilótaként szolgált. A háború után a Yale-en tanult. Az 1970-es években a republikánus pártban töltött be különböző tisztségeket, majd 1971-1973 között az Egyesült Államok állandó ENSZ-képviselője. 1973-1974 között a Republikánus Párt Országos Bizottságának elnöke volt, majd 1974-1975 között a pekingi összekötő iroda vezetője nagyköveti rangban. Ezt követően, 1975-1977 között a CIA igazgatója, 1977-től 1979-ig a houstoni Nemzetközi Bank elnöke. 1980-ban republikánus elnökjelölt volt, de alulmaradt Ronald Reagannel szemben. A választás után az elnök őt kérte fel alelnöknek, mely tisztséget 1981 -1989 között viselte. 1989-1993 között ő volt az Amerikai Egyesült Államok 41. elnöke. Elnökként támogatta Németország újraegyesítését, a közép- és kelet-európai rendszerváltásokat, de hivatali idejében zajlott az 1991-es öbölháború is, melynek megkezdéséhez megnyerte az ENSZ jóváhagyását is. A „Sivatagi Vihar" hadműveletben az amerikai és szövetséges csaptok öt hetes légi hadjárat után bevonultak Kuvaitba és fegyverszünetre kényszerítették Szaddám Husszein iraki hadseregét. 1989. július 11-13. között európai útja során ellátogatott Magyarországra is, ahol üdvözölte a reformfolyamatokat és ellenzéki szervezetek képviselőivel is találkozott. 1990 májusában Göncz Árpád ideiglenes köztársasági elnök találkozott az Egyesült Államokban Bush-sal, míg októberben Antall József miniszterelnököt fogadta az elnök a Fehér Házban. Legidősebb fia, George Walker Bush lett 2001 -ben az Egyesült Államok 43. elnöke. 168 adminisztrációja megnyerte a négy évtizedes fegyverkezési versenyt, az új kormányzat készen áll a hidegháború lezárására - ahogy maga Bush elnök fogalmazott: „a hidegháborút ott kell befejezni, ahol elkezdődött". Az amerikai elnök budapesti meghívása/magyarországi útja már 1989 januárjában mindkét érintett fél részről felmerült, s több előzetes jelzés, egyeztetés és tárgyalás után 1989 májusában mára látogatás konkrétumainak tervezésénél tartottak. Az MTV és a Magyar Rádió végül 1989. május 5-én 18.00-kor jelentette be Bush elnök közelgő budapesti látogatását. George Bush várható budapesti tartózkodását annak végső formájában 1989. május 22-én Mark Palmer budapesti amerikai nagykövet konkretizálta. A széles spektrumú, ugyanakkor személyhez kötötten előkészített magyar tématervekből kiolvashatóan e megbeszélések a korábbi időkből ismeretlen komplexitást mutatnak. A kádári évekhez képest a Grósz-érában alapvető változást jelentett, hogy a különböző magyar tárgyaló felek - főtitkár, miniszterelnök, az államfő, a parlament elnöke stb. - immár szerepüknek megfelelő rendszerben mozogva egyfajta pszeudo-jogállam hatalmi ágait voltak képesek megtestesíteni. Magyar részről a legfelsőbb szintű megbeszélések mellett már az előkészítés fázisától szorgalmazták, hogy kerüljön sor külön külügyminiszteri találkozóra is, Horn Gyula és James Baker között. Szintén magyar oldalról a megbeszélések témáiban alapvetően a rendszer gazdasági érdekei domináltak, így az amerikai bankok részvételének ösztönzése a Magyar Nemzeti Bank (MNB) publikus műveleteiben; támogatás a Nemzetközi Valutaalapban (IMF); támogatás a párizsi G-7 csúcson; a tőkeberuházások ösztönzése Magyarországon, kereskedelempolitikai könnyítésekkel; a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény (MFN) megszerzése és a csúcstechnikai termékek exportját szabályozó COCOM enyhítése a high tech transzferhez; az EXIM Bank külső finanszírozása beruházási javak magyar vásárlásához; magyar-amerikai magánberuházási alap létrehozása, nem kizárva a vegyesvállalatokból az állami cégeket; s
