Házi Balázs - Jónás Róbert - Nagymihály Zoltán - Rapali Vivien - Strausz Péter (szerk.): A rendszerváltás mérföldkövei (Budapest, 2020)
1989. június 24. A Magyar Demokrata Fórum párttá alakulása
A rendszerváltás mérföldkövei 1979 1980 1981 1982 1983 1984 Furmann Imre (1951-2010) 1974-ben nyert felvételt a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karára, ahol 1979-ben jogi diplomát szerzett. Egyetemi évei alatt a Glosszátor kari kulturális havilapot szerkesztette, statisztaként rendszeresen részt vett a Pécsi Nemzeti Színház életében. 1979-től Szerencsen ügyészségi fogalmazó, 1981-ben ügyész-bírói szakvizsgát tett, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészség gyermek- és ifjúságvédelmi csoportjának ügyészeként dolgozott Miskolcon. 1986-ban ügyvéd-jogtanácsos lett. Számos cikket, verset publikált különböző magyar lapokban, versei jelentek meg az emigráns Nemzetőr és Szivárvány folyóiratokban. 1984-ben tagja lett a Fiatal írók József Attila Körének. Irodalmi tevékenysége folytán kapcsolatba került Lezsák Sándorral. Részt vett az 1987. szeptember 27-ei lakiteleki találkozón, az MDF alapító tagja. 1988. március 5-én a lakásán alakult meg a párt első vidéki, miskolci szervezete. 1988-tól a Miskolci Fórum című lap felelős kiadója volt. 1989 és 1993 között az MDF elnöksége és a miskolci szervezet vezetőségi tagja volt. 1989-ben pártja képviseletében részt vett az Ellenzéki Kerekasztal ülésein, a háromoldalú tárgyalások l/2-es munkabizottságában és a jószolgálati bizottságban. 1990-től az MDF országos alelnöke, 1990 decemberétől 1992 végéig általános alelnöke, 1989-93-ban elnökségi tag, valamint a miskolci szervezet elnöke volt. 1992-ben - Csurka István dolgozatára adott válaszlépésként - megalapította az MDF-en belül működő Liberális Fórum Alapítványt, a kuratórium elnöke lett. 1993-ban belépett a miskolci Polgári Körbe. 1994-ben az MDF-en belüli tevékenységének megszüntetésével párhuzamosan újraindította ügyvédi praxisát. keretek között látják a politikában való részvétel lehetőségét. Továbbá párttá alakulás nélkül az MDF számára kérdésessé válhat a jövőben a politikában való legmagasabb hatásfokú részvétel lehetősége (Id. választásokon való indulás, állami költségvetéshez való hozzáférés). Bíró az első felvetést alaptalannak tartotta, mivel 1989 tavaszán is folyamatosan nőtt a tagság létszáma és a helyi szervezetek is dinamikusan alakultak. A második aggodalmat viszont reálisnak érezte. Az eddig körvonalazódó alternatívák is megjelentek a feljegyzésben. Eszerint az egyik forgatókönyv, hogy az MDF maradjon meg mozgalomnak, és ennek „kebelén" jöjjön létre egy párt azokkal, akik ebben részt kívánnak venni. Ezt Bíró zsákutcának tekintette, ugyanis ez kaotikus képet festene kifelé a szervezetről, és szükségképpeni szakadáshoz vezetne a későbbiekben. A párttá válás útját két irányba vélte megvalósíthatónak a feljegyzés - ha már gyakorlati okokból ebbe az irányba kell elmozdulni a szervezet nevének megváltoztatása nélkül, önállóan vagy más mozgalmakkal, pártkezdeményekkel együtt jegyeztetni 158 be magát pártként.12 Az Országos Elnökség 1989 áprilisában állást foglalt arról, hogy a „Magyar Demokrata Fórum szellemi-politikai mozgalom, pártszerűen működő független társadalmi szervezet." Egyúttal határozott arról is, hogy az „Országos Elnökség a Választmány közreműködésével a mozgalom tagságától kér felhatalmazást arra, hogy a Magyar Demokrata Fórumot - ha az jogilag lehetővé és politikailag szükségessé válik - Alapszabályának értelemszerű módosításával, programjának és nevének megőrzésével politikai pártként jegyeztesse be."13 Nem sokkal ezt követően a szervezet vezetői előzetesen kikérték a tagság véleményét az ügyben. Ennek során az MDF tagjainak nagy többsége, 81%-a támogatta a párttá válást, 15%-a ellenezte, 4% pedig tartózkodott.14 Az ügyben a június 23-24-i közös elnökségi-választmányi ülés döntött.15 A mozgalom 1989. június 24-én jelentette be párttá alakulását. Eszerint az „Elnökség és a Választmány 1989. június 24-ei ülésén megvizsgálta a mozgalom eddigi útját, eredményeit, távlatait.
