Házi Balázs - Jónás Róbert - Nagymihály Zoltán - Rapali Vivien - Strausz Péter (szerk.): A rendszerváltás mérföldkövei (Budapest, 2020)
1989. március 21. A Független Jogász Fórum felhívása
A rendszerváltás mérföldkövei 1979 1980 ч-1981 1982 ■J" 1983 1989. március 21. A Független Jogász Fórum felhívása 1984 1988 őszén élénk közjogi viták zajlottak hazánkban többek között a társadalmi diskurzusra bocsátott választójogi törvény módosításával kapcsolatban. Ennek egyik eredményeként 1988. november 5-én 135 jogász az ELTE Bölcsészkarán létrehozta a Független Jogász Fórumot. Az alapító ülést 7 budapesti ügyvéd- Bártfay Pál, Egressy András, Kónya Imre, Perlaki Erika, Richter Anna, Sándorfi György és Tóth László- hívta össze. Vezetőnek Kónya Imrét választották.' A Független Jogász Fórum 1989. január 14-én alakult tagsággal rendelkező társadalmi szervezetté.2 Elfogadták az alapító levelet ás alapszabályt, valamint megválasztották 21 tagú választmányát és a tisztviselőit. A Független Jogász Fórum azzal a céllal jött létre, hogy segítse a demokratikus átalakulást. Ehhez kívánták mozgósítani a jogászságban rejlő energiákat, hogy szakmai képzettségük folytán is egyfajta hídszerepet vállaljanak a társadalom és a hatalom között. Magukat, illetve működésüket függetlennek deklarálták, de természetesen készen álltak együttműködni minden olyan alternatív szervezettel, amelyek céljaikat hasonlóképpen határozták meg.3 Bár nem kötelezték el magukat egyetlen szervezet mellett sem, az egyértelmű volt, hogy az ellenzék táborába tartoznak. Első jelentősebb megnyilvánulásuk éppen a fent említett választójogi törvény tervezete, illetve az egyesülési és gyülekezési törvényjavaslatok kapcsán született meg, amelyet aztán számos hasonló szakmai kiállás követett. A választójogi szabályozást illetően számos kritikát és ezzel együtt javaslatot fogalmazott 130 meg a Fórum 1988 novemberében, a Jurta Színházban Vita a választás, az egyesülés és gyülekezés jogáról címmel tartott tanácskozásuk eredményeként.4 A Fórum az alakuláskor kitűzött célok szerint végezte munkáját, így többek között a november 27-ei tanácskozáson meghozott állásfoglalásának megfelelően 1989 januárjában egyszeri alkalomra szóló törvénytervezetet készített az előrehozott országgyűlési választásokról. 1989. február 25-én újabb állásfoglalást jelentettek meg, ezúttal az Igazságügyi Minisztérium február 23-án nyilvánosságra hozott alkotmánykoncepciójáról, továbbá a „Sztrájkról és a Munkatörvény könyv módosításáról" szóló törvénytervezetekről.5 1989 elejére a politizálásra kész ellenzéki erőkből számos szervezet jött létre. Az állampárt ez év februárjában a lengyel példát6 is figyelembe véve úgy határozott, hogy az alternatív formációkat egyeztető tárgyalásokra hívja. Ennek módja megmutatta, hogy az MSZMP maga kívánta kijelölni azokat a csoportosulásokat, amelyekkel az átalakítás kérdéseit egyeztetni kívánja, nem tartva elfogadhatónak, hogy ezek a tárgyalások a párt és a független szervezetek tömörülése között menjenek végbe.7 Ez az elképzelés azonban nem valósulhatott meg, köszönhetően a Független Jogász Fórumnak is, amelynek komoly szerepe volt abban, hogy 1989. március 22-én létrejöjjön a független szervezeteket tömörítő Ellenzéki Kerekasztal. Az együttes fellépéshez jelentős inspirációt jelentett az 1989. március 15-ei ellenzéki megmozdulás is, amelyen nagy tömeg vett részt. Ezzel az ellenzéki tömörülések
