Házi Balázs - Jónás Róbert - Nagymihály Zoltán - Rapali Vivien - Strausz Péter (szerk.): A rendszerváltás mérföldkövei (Budapest, 2020)
1989. március 19. A Szabad Demokraták Szövetségének közgyűlése
A rendszerváltás mérföldkövei 1979 I....................................\-1980 1981 1982 1989. március 19. A Szabad Demokraták Szövetségének közgyűlése f.................................I 1983 1984 Az 1988. november 13-án párttá alakult SZDSZ 1989. március 19-én, majd április 16-án tartotta közgyűlését a Corvin moziban. A közgyűlésen elfogadták a párt programját, mely egyben választási programmá is vált, elnevezése: A rendszerváltás programja. A program könyv formájában is megjelent, ez lett az SZDSZ ún. „kék könyve". A 160 oldalas, kisalakú kötetből tömörítve megismerhetjük a liberális párt társadalommal kapcsolatos célkitűzéseit, irányelveit, „ideológiáját". A tíz fő részből álló program a társadalom, a jogrend, a gazdaság és a szociálpolitika legfontosabb kérdéseit tárgyalja, és megoldási javaslatokat vázol. A deklaráció egyik legfontosabb része az SZDSZ által vállalt politikai hagyaték taglalása, mely a párt személyes vállalásának is tekinthető a magyar jövővel kapcsolatban. Mint írják: „Mi, magyar demokraták, utódai vagyunk mindazoknak, akik a francia forradalom hármas jelszavának örökségét kívánták politikai valósággá tenni. Annak az Európának a része akarunk lenni, mely az elmúlt kétszáz évben nagyobb haladást ért el, mint az emberiség egész addigi történelme folyamán. Független, demokratikus, jóléti államot akarunk. Utódai vagyunk a reformkornak, amely kivezette Magyarországot a középkorból, és lerakta egy modern nemzet alapjait. Elődünk Széchenyi István és Kossuth Lajos. Utódai vagyunk az európai és magyar liberalizmusnak, amely korlátozni akarja az állam hatalmát a társadalommal szemben, meg akarja szüntetni az emberi személyiség kiszolgáltatottságát, 126 meg kívánja valósítani a gazdasági élet önelvűségét. Elődünk Eötvös József. Utódai vagyunk a polgári radikalizmusnak, amely általános választójoghoz, politikai jogokhoz akarta juttatni az egész magyar társadalmat, és amely utoljára érezte át teljes tragikus jelentőségében Magyarországnak a nyugati fejlődéstől való leszakadását. Elődünk Jászi Oszkár, aki nem tett engedményt soha semmilyen szintű totalitarizmusnak és nemzeti elfogultságnak. Utódai vagyunk az európai és magyar szociáldemokráciának, amely először talált hatékony politikai eszközöket arra, hogy a szegény embert megvédje a kizsákmányolástól, tudatosítva jogát a jólétre. A szociáldemokrácia bizonyította be, hogy a politikai szabadságjogok a dolgozók jólétének garanciája. Elődünk Kéthly Anna. Utódai vagyunk a magyar népi mozgalomnak, amely radikálisan szembefordult a nagybirtokkal és a magyar úri társadalommal, és amely nyomasztó politikai körülmények között is folytatta harcát a társadalmi demokráciáért. Elődeink Bibó István és Szabó Zoltán. Utódai vagyunk az 1953-1956 közötti pártellenzéknek, amely szembeszállt a sztálinizmussal, és pártja parancsánál többre tartotta a nép akaratát. Elődünk Nagy Imre. Utódai vagyunk annak a szövetségi törekvésnek, amely a Charta '77-tel való szolidaritást kinyilvánította, és 1977 óta egyesítette a demokratikusan gondolkodókat Magyarországon. Elődünk Donáth Ferenc. Folytatói vagyunk a harcnak, amelyet a magyar demokratikus ellenzék vívott tíz éven át az alkotmányban deklarált polgári és politikai jogok érvényesüléséért."1
