Házi Balázs - Jónás Róbert - Nagymihály Zoltán - Rapali Vivien - Strausz Péter (szerk.): A rendszerváltás mérföldkövei (Budapest, 2020)
1989. március 11-12. A Magyar Demokrata Fórum I. Országos Gyűlése
1985 1987 Kulin Ferenc (1943-) Az általános iskolát Szentistvántelepen, illetve Budakalászon végezte. Az újpesti Könyves Kálmán Gimnáziumban érettségizett 1961 -ben. Ezután a Budakalászi Textilgyárban, majd az Országos Széchényi Könyvtárban dolgozott. Egyetemi tanulmányait az ELTE magyar-orosz szakán végezte. Diplomájának megszerzése után tanárként helyezkedett el a pásztói Mikszáth Kálmán Gimnáziumban. 1970-től az ELTE irodalomtörténeti tanszékén tanított, doktori disszertációját 1974-ben védte meg. A tanítás mellett szerkesztői munkát is ellátott, először az Irodalomtörténet, a Jelenlét, majd 1975-től a Mozgó Világ szerkesztője, később főszerkesztője lett. 1983-ban politikai okokból távolították el a lap éléről, ezután csak 1989-ben, a Magyar Napló indulásakor vállalt szerkesztői feladatokat. A politikába is bekapcsolódott, kezdetben az MSZMP tagja volt, majd az első lakiteleki találkozótól kezdve részt vett az MDF munkájában. 1989-ben az elnökség tagja, majd a párt egyik alelnöke lett. 1990-ben országgyűlési képviselővé, 1993-ban az MDF frakcióvezetőjévé választották. 1996-ban kilépett a pártból és az MDNP alapítóihoz csatlakozott. Mindemellett folyamatosan tanított az ELTE-n, majd 1995-től a Károli Gáspár Református Egyetemen is, ahol kinevezték a Bölcsészettudományi Kar dékánjának. 2000-2002 között a Köztársasági Elnöki Hivatal társadalom-politikai főosztályvezető volt. Munkáját 2019-ben Széchenyi-díjjal ismertékel. pártját, de egyáltalán nem mindegy, hogy ez mikor történik. Mindenesetre leszögezte, hogy akár pártként, akár mozgalomként, az MDF-nek jelen kell lennie a következő választásokon."4 Az Országos Gyűlés résztvevői a kérdéssel kapcsolatban végül nagy többséggel Csengey Dénes javaslatát fogadták el, hogy alakuljon egy pártszerveződést előkészítő bizottság, amely két hónap múlva jelentést tesz majd az elnökségnek. Az öttagú előkészítő csoport tagja Bíró Zoltán, Furmann Imre, Kulin Ferenc, Lezsák Sándor és Sólyom László lett. Őket bízták meg azzal a feladattal, hogy készítsenek előterjesztést a kérdésről. Ennek elkészülte után ezt először az elnökség, majd április 29-én a választmány is megvitatta. Itt úgy határoztak, hogy a kérdést a tagságnak kell eldöntenie, ezért a vidéki és kerületi szervezetektől is állásfoglalást kértek június 1-jei határidővel. Végül csak 1989. június 24-én született meg a döntés a párttá alakulásról.5 A késleltetésnek fontos tényezője volt az is, hogy hogy egy párt megalakításnak komoly anyagi és infrastrukturális feltételei vannak, amit akkor a Magyar Demokrata Fórum saját forrásból nem tudott volna finanszírozni. Az Országos Gyűlés vasárnap folytatódott, a második nap elnöke Fekete Gyula volt, s ekkor került sor a tisztségviselők megválasztására. Az 1988. szeptember 3-a óta kilenc taggal Bíró Zoltán, Csengey Dénes, Csoóri Sándor, Csurka István, Fekete Gyula, Für Lajos, Joó Rudolf, Kiss Gy. Csaba, Lezsák Sándor működő ideiglenes elnökség tagjai közül Joó Rudolf és Kiss Gy. Csaba nem indult, így az újonnan megválasztott elnökség 8 fővel egészült ki. A következő Országos Gyűlésen az MDF élére megválasztott Antall József is jelöltette magát az elnökségbe és a választmányba, azonban hosszúra nyúlt és sikertelennek értékelt beszédét követően végül visszalépett az elnökségbe való jelöltségtől, a választmányba kerüléshez pedig kevés szavazatot kapott.6 Az új, immár a küldöttek által választott elnökség a következő 15 tagból állt: Bíró Zoltán, Bogárdi Zoltán, Csengey Dénes, Csoóri Sándor, Csurka István, Fekete Gyula, Furmann Imre, Für Lajos, Keresztes Sándor, Kozma Huba, Kulin Ferenc, Lezsák Sándor, Sólyom László, Szabad György, Szabó Tamás.113
