Házi Balázs - Jónás Róbert - Nagymihály Zoltán - Rapali Vivien - Strausz Péter (szerk.): A rendszerváltás mérföldkövei (Budapest, 2020)
1989. február 10-11. Az MSZMP Központi Bizottságának ülése
A rendszerváltás mérföldkövei 1979 1980 1981 1982 f 1983 • I 1984 106 VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK1 Ara: 4,10 Fi NÉPSZABADSÁG 1989. (ábráé* 13., hétfő * MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI LAPJA KLVII. «»folyom, 37. sióm KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. február 10-tl-ei üléséről Pártegységgel a reformokért Grósz Károly előadói beszéde a Központi Bizottság ülésén Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. február 10-11-i üléséről. Népszabadság, 1989. február 13. (47. évf. 37. sz.) 1., 2. hogy kialakulóban vannak a feltételek az egypártrendszer körülményeinek megváltoztatására. A Központi Bizottság javasolja, hogy a demokratikus hatalomgyakorlás a társadalom által ellenőrzötten, a közvetlen és képviseleti demokrácia révén a többpártrendszer keretei között is érvényesüljön. Kezdeményezi, hogy ennek feltételei létrejöjjenek és alkotmányos garanciát kapjanak... A Központi Bizottság megítélése szerint a társadalom jelenleg nincs felkészülve a többpártrendszeren alapuló politikai struktúra gyors és spontán „berobbanására". Komoly társadalmi veszélyt jelenthet a folyamatok destabilizálódása, ellenőrizhetetlenné válása, anarchikus viszonyok kialakulása. „...Fokozatos átmenetre, a politikai folyamatok kiszámíthatóságára, a bizalmatlanság oldására van szükség." Harmadrészt, az MSZMP ebben az állásfoglalásában kinyilvánította, hogy kész két- és többoldalú párbeszédet folytatni a hatalom gyakorlásának új módjáról a törvényes keretek között működő új szervezetekkel - magyarul az ellenzéki pártokkal. Javasolta az új alkotmány előkészítésével és tartalmával összefüggő vélemények egyeztetését, az új választási rendszerrel kapcsolatos kérdések megvitatását, valamint a gazdaság stabilizálásával és szociális biztonsággal összefüggő témák megbeszélését. Javaslatuk nagyjából már körvonalazza azt, ami később - megváltozott, egyenrangú viszonyok között - a Nemzeti Kerekasztal Tárgyalásokon valósult meg: „A megbeszélések elvezethetnek egy állandó konzultációs fórum létrehozásához. Mindez megteremtheti annak lehetőségét, hogy megalapozódjon a nemzeti összefogás, s hogy koalíciós partnerekként különböző politikai tényezők rész vehessenek a hatalom gyakorlásában." Már a fenti idézetből is világosan látszik - s ez a negyedik szempont -, hogy az MSZMP ekkor még korántsem mondott le arról, hogy a parlamentáris demokrácia megalakulása után is vezető szerepet játsszon, a hatalmat továbbra is gyakorolja, ha kell,
