Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenállás dokumentumai 1956-1967 (Pilisszentkereszt, 2016)
Veres Péter levele Kádár Jánosnak
ni. Ezért alakítottunk irodalmi szövetkezetét is, s azért szeretnénk, ha ezt a kormány előlegezett jóindulattal fogadná. b) Tárgyi értelemben pedig, én úgy vélem, a jelenlegi írószövetséget fel kellene oszlatni.68 Ez egy túlpolitizált testület, amelyben a feneketlen gyűlölködés, egymás lenézése és megvetése - az élősdiség átka! - lehetetlenné teszi a tárgyalóképes szervezeti életet. A tagok jórészének hiába propagáljuk, hogy beszéljenek a művek, mert ezek az emberek nem irodalmi, hanem mozgalmi - politikai - egzisztenciák és egyébre - tisztelet a kivételnek - nem is képesek. Hogy kell-e aztán új írószövetség és az milyen legyen és kik legyenek benne, az külön kérdés. Mindenesetre az írók szakmai érdekeit, szociális ügyeit intézni kell valamiféle szervezetnek, de erre talán megfelelne az Irodalmi Alap is.69 Legalábbis egyelőre. c) Az irodalmi élet új tagozódása a megalakítandó irodalmi társaságok és a folyóirat-szerkesztőségek közül alakulhatna ki. S aztán később a szocialista fejlődés folyamán majd meglátjuk, mit lehet, és mit kell tenni. d) Az Akadémiában vissza kellene adni az irodalom helyét. Lehetetlen helyzet, hogy abban az intézményben, amelynek Vörösmarty Mihály és Arany János voltak a vezetői, az élő irodalomnak egyetlen képviselője se legyen.70 Ez egyúttal a nagyon kényes irodalmi hierarchia kialakulását is törvényes formákba vezetné. Befejezésül és egészben véve: én úgy érzem, egy kis türelemmel kellene várni arra a „metamorfózis”-ra, ami nélkül a „behódolás” erőltetése csak opportunizmus alkalmazkodást [sic!] és hazug, rossz műveket eredményezhet. Az írók túlnyomó 68 A belső vitáitól bénult írószövetséget 1957 januárjában felfüggesztették, majd 1957 áprilisában feloszlatták. 69 Az Irodalmi Alapot szovjet mintára 1950-ben hozták létre az írók anyagai támogatására, illetve egzisztenciális és szociális ügyeik intézésére. Az ötvenes évek elején sűrűn folyósított honoráriumelőlegek azonban a korábban támogatott írók egy részét súlyos adósságokba sodorták. 70 Arany János 1865-től lett az Akadémia titkára, Vörösmarty Mihály pedig az Akadémia előzményeként számon tartott Magyar Tudós Társaság tagja volt. Talán Veres problémafelvetésének hatására lett 1957-ben az Akadémia főtitkára Erdei Ferenc. 58