Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenállás dokumentumai 1956-1967 (Pilisszentkereszt, 2016)
Kádár János referátuma az MSZMP KB. 1956. február 26-i ülésén
Münnich elvtárs Bognár Józseffel.58 Viccesen azt mondottam Münnich elvtársnak, hogy szólítsa fel Bognár Józsefet a kormányba való beépülésre. Mondottam Münnich elvtársnak, hogy mondja meg neki, nekünk a külkereskedelmi tárcát meg kell erősíteni, ha rendes ember, siessen beépülni, ha nem rendes, akkor is siessen. Nem lett eredménye, lehet, hogy a második érvet nem mondtad meg Münnich elvtárs. Van egy szolidaritás az illegális szociáldemokraták, a kisgazdák és a parasztpárt vezetői között, hogy egymás nélkül nem vállalnak vezető szerepet. Összefognak.59 Azt hiszem, itt a következőképpen kell ezt a kérdést nézni. A mi fő feladatunk a politikai befolyás növelése a tömegek között. Ez a döntő, mert mondtuk már annakidején, hogy a más pártokkal való tárgyalás kiinduló pontja, hogy a mi pártunk milyen álláspontot képvisel. A másik az, hogy ne az legyen, hogy engedjünk és egyezzünk meg velük, hanem az, hogy nekünk, ez és ez az álláspontunk, üljünk le, és ha elfogadják álláspontunkat a fő kérdésekben, akkor egyezzünk meg velük.60 A dolog lényegének a következőt lehet elfogadni: amíg az ellenforradalom jelentékeny politikai erővel rendelkezik - és azt hiszem, nem kell becsapnunk magunkat, hogy most még rendelkezik, és a munkások bizonyos részénél is van befolyása, de most már 58 Bognár József (1917-1996) 1956. október 25-től 1956. október 31-i lemondásáig Nagy Imre kormányában miniszterelnök-helyettes. A Kádár-kormányban többszöri felkérés ellenére sem vállalt miniszteri tárcát. 1956 novemberétől a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetem belkereskedelmi tanszékének vezetője volt. 59 Téves feltételezés volt, mely elsősorban a megfelelni akaró államvédelmis jelentések információin alapult. Vezető szerepre egyedül Kovács Bélát kérték fel Kádárék, december eleji találkozásukon a kormányba szerették volna bevonni. Kovács ezt feltételekhez kötötte, így a tárgyalásuk megszakadt. Kovács Béla december végén felajánlotta Kádárnak, hogy hajlandó lenne az ENSZ közgyűlésén a magyar delegáció tagjaként felszólalni, ám azt Kádárék már visszautasították. Kovács Béla és Farkas Ferenc ezek után úgy határoztak, hogy taktikát változtatnak, s egy új szervezetű és feladatú népfront összehozását iparkodtak előmozdítani. 60 Kádárék egyezkedésének metodikája szerint azt nevezik kompromisszumnak, ha a másik fél elfogadja az ő álláspontjukat. A népi demokraták ezt visszautasították, de nem mondtak le a folyamatos kezdeményezésről, ellenjavaslatok megfogalmazásáról. 50