Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenállás dokumentumai 1956-1967 (Pilisszentkereszt, 2016)

Megjegyzések a forradalmi munkás-paraszt kormány nyilatkozatához

Megjegyzések a forradalmi munkás-paraszt kormány NYILATKOZATÁHOZ

Az általános részhez:

Az 1956. október 23-án, az egyetemi ifjúság kezdeményezésére és vezetésével indult békés tüntetés önmagában nem vált volna fegyveres felkeléssé. A magyar ifjúságban és egész népünkben felizzott hangulatot a Rákosi-Gerő-klikk helytelen politikája idézte fel egészen a forradalmi forróságig. Ez a helytelen politika a Szovjetunióval való viszonyunkat is hibás, nemzeti önérzetünket sértő alapokra helyezte, vagy legalább is sorozatos szolgai megnyilatkozásaival e viszonynak a magyar nép nemzeti önérzetét sértő értelmezését váltotta ki.

A Rákosi-Gerő-klikk politikája különösen 1947 őszétől vett helytelen irányt.38 Kicsúcsosodott a koalíciós demokratikus pártok erőszakos elsorvasztásában, a szólás- és sajtószabadság megbénításában, a gazdasági vezetés elbürokratizálásában, a dolgozó tömegek jogos igényeinek semmibevételében, a tömegek szerepének lebecsülésében, az állami és társadalmi vezetésben. A művészet és irodalom helytelen és erőszakos befolyásolásában, az egyének ellen elkövetett sorozatos törvénysértésekben, a gyökeréig hibás törvénytelen és erőszakos parasztpolitikában, mindezek fölött a felsorolt hibák legfőbb forrását jelentő mérhetetlen személyi kultuszban. Fentiek miatti elkeseredés vitte 1956. október 23-án.békés tüntetési szándékkal Budapest utcáira ifjúságunkat és a velük érző tömegeket. A tüntető tömegek, különösen az ifjúság

38 Figyelmet érdemel a dátum. Az 1947-es őszi választást relatív többséggel a Kommunista Párt nyerte meg, s bár koalíciós kormány alakult, annak intézkedései egyértelműen az egypártrendszer megteremtését szolgálták. A „Megjegyzések” készítői tehát az 1947 előtti állapotokat tartották olyan kiindulási pontnak, melynek alapján politikai kompromisszum létesíthető.

40