Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenállás dokumentumai 1956-1967 (Pilisszentkereszt, 2016)
Németh László: Ha én miniszter lennék
dani, e szavaknak persze olyan tág értelmet adva, mely már-már jogosulatlanná teszi használatukat. A történelem nemcsak a Föld történetét s az őstörténetet, de a művészetek történetét, a tudományok és technika kibontakozását, sőt ismeretét is magába foglalja. A földrajz még jobban belemosódik egy nagy munkaismereti diszciplínába. Alapja - a Föld felszínének, államainak kialakulása - tulajdonképp még a történelem része, erre rakódna rá főként a természetismereti (s technológiai) tárgy-anyagként az emberi munka fajainak, tagozódásának, gazdaságpolitikai szervezetének az ismerete, míg a politechnika (a vegyi, fizikai, biológiai gyakorlatokkal együtt) ezeknek a munkáknak legalább az elemeit írná (a munkaszolidaritás szellemében) kézbe és szívbe. A művelt ember e szerint abban, amivel maga foglalkozik, a múltat, vívmányok s osztódó problémák előrehaladó összefüggését és osztódását is érzi; abban pedig, amivel mások foglalkoznak: a maga munkájának történetileg, gyakorlatilag megértett testvérét becsüli. A filológiai s realista műveltséget ez az iskolaideál nem tolja félre, csak alárendeli, eszköznek tekinti. A nyelv alacsonyabb fokon (mint a realista műveltségben) az érintkezés, a kapcsolatok; magasabb fokon (mint a humanista műveltségben) a történeti emlékek megértésének az eszköze. A matematika, természettudomány története, mint a történelem része, megmutatja, milyen hajtóerői voltak ezek, főként az újkor folyamán, a fejlődésnek; maga a matematika és természetismeret, mint a munkák feltételét képező tudás, a Föld színén folyó emberi tevékenység elméleti megértését teszi lehetővé. Amikor A tanügy rendezése készült - a gyors értelmiségképzés, a szakközépiskolák várható felburjánzása idején gond volt, hogy lehet ezt a műveltségideált a különböző iskolafajtákban megvédeni. Hisz világos, hogy az általános iskolás gyerekben történeti tudatosság még nem fejleszthető, elég, ha történeti műveltségéhez versben, képben, anekdotakincsben nyersanyagot gyűjt, megtanul a kultúrát építő kiválóság küzdelmeivel együtt érezni, és sejtelme támad arról, hogy mindaz, ami neki természetes és egyszerű, sok-sok erőfeszítés summázódásaként keletkezett. A természetismereti tárgy természetleltárát gazdagíthatja, a jelenségek elszigetelésére, magyaráz- hatóságára szoktathatja rá. Amennyiben befejezett műveltséget kell adnia, a tervbe vettnek még kicsinyített mását sem nyújthatja. Középiskolai fokon viszont a külön193
