Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenállás dokumentumai 1956-1967 (Pilisszentkereszt, 2016)
Feljegyzés az október 23-án kirobbant magyar forradalomról és következményeiről
mú beszédet mondott, mely a többségében szocialista, de mindenképpen haladó magyar ifjúságot politikai érzületében és emberi becsületében súlyosan sértette. Gerő Ernő már akkor felvetette az ellenforradalmiság vádját azzal az ifjúsággal szemben, mely a maga egészében forradalmi ifjúság. Még ugyanezen a napon Gerő Ernő elrendelte, hogy az államvédelmi hatóság törje le a tüntetést, ugyanakkor a Varsói Szerződés értelmében a hazánkban tartózkodó szovjet csapatok segítségét kérte.9 Gerő Ernő tehát az ifjúság békés tüntetésére fegyverrel válaszolt. Ha Gerő provokáló beszéde helyett bejelenti Nagy Imre miniszterelnökségét és elismeri a tüntetés népi jellegét, úgy a tüntető tömeg boldogan és megelégedetten szétoszlik. Október 23-án este a gyárakból és üzemekből hazatérő munkásság is csatlakozott a tüntető ifjúsághoz. A tömeg hangulata Gerő beszéde után forradalmi lett, s ennek tudható be, hogy az ifjúság Gerő érteden és indokolatlanul ellenséges beszédjére válaszképpen a Szabad Nép székháza elé vonult, követelései kinyomtatására.10 Ez a kétségtelen forradalmi lépés egyben a múlt ama sajtópolitikája ellen is irányult, mely valótlan cikkeivel és közleményeivel hosszú időn keresztül félrevezette a tömegeket. Meg kell itt jegyeznünk, hogy a forradalmat megelőző hónapokban, midőn a szabad bírálat hangja egyre erőteljesebben megnyilatkozott, számos író és közéleti ember mondott nyilvános beismerést a közelmúlt hivatalos sajtójának bűneiről. A forradalmi tömeg ily módon behatolt a Szabad Nép székházába, a maga forradalmi módján a múlt bűneit vélte szétzúzni. A Szabad Nép épületében lévő nyomdába is behatoltak a tüntetők és az egyetemi ifjúság pontokba foglalt követelményeinek sokszorosítását kívánták. Ez ellenállás nélkül megtörtént. Az összefoglaló készítői nem ismerhették az első szovjet fegyveres beavatkozás részleteit. Valójában az SZKP PB már október 23-án este, magyar idő szerint 21 órakor döntött a szovjet csapatok Budapestre történő bevonulásáról. Nem sokkal 22 óra előtt Hruscsov telefonon beszélt Gerővel, s azt közölte vele, hogy a szovjet vezetés teljesíti a csapataik Budapestre küldésére irányuló „kérést”, ha azt a magyar kormány írásba foglalja. Ez az irat azonban csak október 27-én, utólag került aláírásra, azt Nagy Imre nem volt hajlandó aláírni, így végül Hegedűs András szignálta a „kérést”. 10 Este 22 óra tájban kezdődik meg a Szabad Nép székházának ostroma. 17
