Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenállás dokumentumai 1956-1967 (Pilisszentkereszt, 2016)
Jelentés ellenséges elemek tevékenységéről
A népi írókról szóló pártállásfoglalással kapcsolatosan Püskynek [sic] az a véleménye, hogy „nem érdemes úgy a vitában részt venni, hogy az ember nagy engedményeket tegyen a kommunistáknak. Hagyni kell, hogy a kommunisták állásfoglalása ellenvélemény nélkül maradjon”. A vitához hozzászólni akarókat ugyancsak ilyen szellemben figyelmeztette: „ne engedjenek, mert a vita elkezdésével és folytatásával olyan helyzet állt elő, hogy a kommunista irodalompolitikai nehezen térhet ki a népi írók válaszának közlése elől. A vita felszínessé, meddővé vált. Ugyanakkor a közönség szinte fenyegetően követeli a népi írók álláspontjának nyilvános közlését, ez viszont kényes helyzetet fog teremteni, mert a népi íróknak az igaza nyilvánvaló lesz, így a vita rendezői önmaguk csapdájába esnek.” A leírtakból látható, hogy Püsky [sic] ravasz, rugalmas politikát folytat, ügyesen igyekszik befolyásolni a népi írókat a háttérben. Minden esetben elvi engedmény nélküli magatartást kíván a párttal és a kormánnyal szemben, a „harmadik utas” ideológiai nézete lehető legteljesebb megőrzése és átmentése mellett. Több népi író: Veres Péter, Féja Géza, a párt állásfoglalására elkészített válasziratait, annak vonalát előre ismertette, egyeztette Püskyvel [sic]. így Püskynek [sic] módjában volt ezekben a kérdésekben is befolyásolni a nevezett írókat. Egyes népi írók - Féja Géza, Veres Péter, Remenyik Zsigmond - Püskyt [sic] mindenről tájékoztatja és tanácsot kérnek tőle abban, hogy bizonyos kérdésekben milyen álláspontot foglaljanak el.222 Püsky [sic] ezeket az alkalmakat ügyesen felhasználja a saját elképzeléseinek érvényre juttatásához, a neves írókat pedig a kormány politikájával való szembe állításhoz. Ezt a tevékenységét következetesen és tudatosan folytatja napjainkban is.223 222 Püski Sándor valóban kapcsolatban állt mindegyik népi íróval, ám azok befolyásolására nem volt képes. Egyrészt Püski alaptermészetéből adódott, hogy inkább a háttérbe húzódott, figyelő, szemlélő típusú ember volt, másrészt a népi írókat nagyon nehéz volt befolyásolni. 223 Elienállók-dosszié. ÁBTL, 0-11803/1, 124. o. 163
