Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenállás dokumentumai 1956-1967 (Pilisszentkereszt, 2016)
Jelentés ellenséges elemek tevékenységéről
Adataink szerint a Petőfi Párt megalakulása előtt Tompánál több olyan jellegű összejövetel volt, amely lényegében a megalakulás előkészítését szolgálta. Az ezt követő időkben Tompa magatartása, kijelentései ellenségesek, ma is rendszerváltozásban bízik, reménykedik. A felesége múlt év augusztusában jött vissza Bécsből. Egyik bizalmas beszélgetésében feleségétől egy Bécsben élő személyről érdeklődött. Többek között megkérdezte tőle, hogy az illető személynek „nincs semmi reménye, hogy itt változik a helyzet?”. 1958 októberében Tompa bizalmas baráti körben politikai eszmecserét folytatott, ahol a rendszerváltozásról volt szó. Határozottan kijelentette, hogy „a zsarnokságot sokáig fenntartani nem lehet”. Ez év január 9-én szintén bizalmas baráti körben Tompa barátja kifejti, hogy „most német-barát politikát kell folytatni, mert ez az elkövetkezendő három évben itt olyan népfront-politikai féle fog lenni, s ez felszámolja a régi rendszert”. A kiút szerintük az, hogy „kötni kell egy osztrák-magyar egyezményt. Meg kell egyezni Titóval, s ha ez meg van, a csehekkel is tárgyalni kell. Csinálni kell egy Közép-európai Uniót.” Tompa ezt a koncepciót helyesnek tartotta, rendszerünket „tróger-rendszernek” nevezte és kijelentette „ha ezek megvalósulnának virágzásnak indulna itt minden.” 1958. szeptember 6-án Tompáné egy szűk táraságban bizalmasan beszélgetett, politizált. Megállapították, hogy Kína erőszakkal vissza akarja foglalni Tajvant. Szerintük „hiába szólítják fel az amerikaiakat, úgysem lesz semmi eredménye. Legfeljebb a kínaiakra az amerikaiak ledobnak néhány atombombát és megoldódik a kínai kérdés.” Ezen a beszélgetésen nagyon dicsérték a nyugati életformát, s a mi helyzetünket nagyon elmaradottnak ítélték. Dr. Tompa Kálmán a népi demokratikus rendszerünkkel szemben rendszeres, szervezett ellenséges tevékenységet fejt ki. Mint orvosnak, paciensei főleg írók, művészek, kulturális területen dolgozók, azok hozzátartozói. Az orvosi ellátást ügyesen felhasználja az információszerzésre. Betegeit kikérdezi családi, munkahelyi, kultúrpolitikai problémákról. Feltűnően érdeklődik jeles írók múltja, jelenlegi problémái iránt. A kapott információk egy részét ügyesen tovább adja. Ezen keresztül nemcsak tájékoztat, hanem igyekszik befolyásolni egyes írókat és művészeket. Szűk körű politikai eszmecserére időnként lakására meghív különböző személyeket. 155
