Szeredi Pál: A Parasztpárt két évtizede. A Nemzeti Parasztpárt két évtizede 1939-1960 (Pilisszentkereszt, 2014)
Hetilap hasábjaira költözik a mozgalom
jelentek meg, megszűntetésre kényszerítették, hetilaphoz juthattak. Az Imrédy- kormány két konzervatív miniszterének, Teleki Pálnak és Keresztes-Fischer Ferencnek minden bizonnyal szerepe volt az engedély jóváhagyásában. Az is sejthető a sajtóban megjelent írásokból, hogy Szabó Pál és Kovács Imre azon megnyilvánulásai, mellyel reményt keltőnek minősítették a kormánynak a telepítési törvény felgyorsítására vonatkozó tervét hozzájárult az engedély megadásához. A tárgyalásokat Féja Géza kezdte meg, ám ő lapalapítási engedélyt nem kapott, ezért Szabó Pált beszélte rá, hogy vállalja a megvásárlandó lap szerkesztését. Politikai helyzeténél, elismert írói nevénél, s személyi kapcsolatainál fogva erre ő volt a legalkalmasabb. Tudatosan vállalta a politikai villámhárító szerepét. A Szabad Szó 5 éven át biztosított legális megjelenési lehetőséget haladó, baloldali, sőt kommunista szerzők cikkei számára. Szabó Pál kapcsolatban állt Zsindely Ferenccel, a Vallás és Közoktatási Minisztérium államtitkárával. Tmert író volt, akinek politikai alapállását mindenki ismerte, s ugyanakkor a Kelet Népe lap szerkesztése révén megfelelő gyakorlattal is rendelkezett. Féja Géza és Szabó Pál mellett Bisztrai Farkas Ferenc szerepe volt még meghatározó a lapvásárlásban. Farkas Ferenc jómódú erdélyi családból származott, működtetett egy képzőművészeti munkákat kiadó vállalkozást, jó üzleti érzékkel, a könyv- és lapkiadásban jártassággal rendelkezett. Firkas vitte az üzleti tárgyalásokat. Mezőfi 70 000 pengőt kért a lapért, de beleegyezett, hogy az összeg nagy részét csak eg}7 év letelte után fizessék ki. Az azonnal kifizetendő összeghez Oltványi Artinger Imre, a Kisgazdapárt egyik prominens vezetőségi tagja, a Magyar Hitelbank részvény- társaság ügyvezető igazgatója járult hozzá, 8000 pengővel. Erről persze váltót kellett aláírniuk az új laptulajdonosoknak, amely nagy kockázatot jelentett, ám ők bíztak magukban. A Szabad Szó negyvenezer példányban jelent meg. A lapalapítók megegyezése alapján a lap gazdasági-anyagi ügyeit Bisztrai Farkas Ferenc intézte, a lap főszerkesztője Szabó Pál lett, szerkesztését gyakorlatilag a 25 éves Kovács Imre végezte. A szerkesztőség Budapesten, a Múzeum körút 15. szám alatt volt, az Egyetemmel szemben a negyedik emeleten. A lap magát politikai és gazdasági hetilapként definiálta. 77
