Szeredi Pál: A Parasztpárt két évtizede. A Nemzeti Parasztpárt két évtizede 1939-1960 (Pilisszentkereszt, 2014)

Hetilap hasábjaira költözik a mozgalom

utolsó szerkesztője Sárközi György elképzelésének megfelelően - a Válasz szere­pét a Kelet Népe vette át. A Kelet Népét Féja Géza és Szabó Pál szerkesztették - bár neve feltűntetése nélkül Sárközi György is részt vett a mindennapi munká­ban munkatársaik, rendszeres szerzőik között ott volt Erdei Ferenc, Illyés Gyula, Tamási Áron, Veres Péter, Kerék Mihály, Kovács Imre, Szabó Zoltán. Ugyanakkor a Kelet Népe nem volt képes betölteni azt az űrt, amit a Válasz megszűnése okozott. Kovácsék tanultak a hibából, s 1938 nyarától kezdve keresték a megoldást ar­ra nézve, hogy egy folyamatosan megjelenő, aránylag nagy példányszámú újság álljon a megvalósuló politikai mozgalom vagy párt rendelkezésére már az alakulás pillanatában. így került sor 1938 legvégén a Szabad Szó című hetilap megvásárlá­sára Mezőfi Vilmostól, s ezáltal egy a parasztokat tájékoztatni és eligazítani al­kalmas fórumhoz jutottak. A könyv és lapkiadás feltételei azonban nagyon megnehezültek, mert 1938. június 15-én életbe lépett az 1938. évi XVIII. törvény, mely az állami rend meg­óvása végett szükséges sajtórendészeti rendelkezésekről szólt. Az időszaki lap alapítását, továbbá a már létező újságok megjelentetését belügyminiszteri enge­délyhez kötötte a törvény Elrendelte, hogy az időszaki sajtó kivételével minden sajtótermékből a sokszorosítás befejezése után, a terjesztés megkezdése előtt, úgynevezett köteles példányt kell beküldeni az ügyészségre. A terjesztést - a terjedelemtől függően - két, illetve nyolc nap múlva lehetett megkezdeni, ha az ügyészség nem indítványozta a bíróságnál a sajtótermék lefoglalását. Ez gyakor­latilag azt jelentette, hogy a könyvkiadás területén bevezették az előzetes cenzú­rát. Kiterjedt ez a preventív ellenőrzés a sajtó egy részére is, kivéve az időszaki sajtót és a hírlaptudósító szerveket. Vészjósló volt, hogy a törvény büntetendő kísérletnek minősítette a kifogásolt és vád tárgyává tett szöveget akkor is, ha annak terjesztésére, éppen a cenzúra tilalma folytán, nem is került sor. A tör­vényjavaslat parlamenti tárgyalásának időszakában Lengyel Balázs - aki joghall­gatóként részt vett az Egyetemi Kör munkájában, s ő jegyezte kiadóként a Már­ciusi Front 12 pontról szóló röplapját - Gsécsy Imrével, a Századunk szerkesztő­jével, valamint Szabó Zoltánnal szerkesztett egy tiltakozó beadványt a készülő 74

Next

/
Oldalképek
Tartalom