Szeredi Pál: A Parasztpárt két évtizede. A Nemzeti Parasztpárt két évtizede 1939-1960 (Pilisszentkereszt, 2014)
Szellemi mozgalom a vidéki Magyarország felemelkedéséért
sát, könyvek megjelentetését szabta. Második feladatnak a magyar történelem és irodalom újraértékeléséről, a dolgozó osztályok történetéről, az elmúlt évtizedek eseményeiről szóló művek megírását javasolta. Harmadsorban a környező országokkal való kapcsolatfelvételt, s egy Kelet-közép Európai Intézetnek a felállítását jelölte meg. Negyedsorban azt a feladatot látta a Márciusi Front előtt, hogy a munkásfiatalokat meg kell ismertetnie a magyar irodalommal, a parasztfiatalokhoz szemináriumokon keresztül, előadásokkal, megfelelő olvasmányok biztosításával kell eljuttatni mindazt, amely a nevelésükhöz, felvilágosításukhoz szükséges. Féja azt ajánlotta, hogy „egyelőre ne menjünk tovább. Egy korszak feladatait markoljak úgyis össze.,Q/ Azaz csak szellemi feladatok, felvilágosítás, nevelés. Kizárva minden aktuális és rapid politika. Féja élőszóban hozzátette, a politikai szervezkedést az írók azért sem vállalhatják, mert egyrészt nem politikusok, hanem az irodalom emberei, akiket - másrészt - teljesen igénybe vesz írói munkájuk, s ezért - harmadrészt - nem jutna idejük a politikára, mert ahhoz teljes emberre és megfelelő képességekre van szükség. Gondot jelentett a konkrét politikai koncepció felállításában az is, hogy bár a Frontnak számtalan szervezet vált támogatójává, helyeselte és hirdette elképzeléseit, ám a politikailag jelentős ellenzéki pártokkal nem sikerült szövetségesi kapcsolatot- létesítenie. Makón sem a Kisgazdapárt, sem a Szociáldemokrata párt képviselői nem jelentek meg, egyedül Takács Ferenc ment el a szociáldemokraták részéről. Nehezítette a szervezetté alakulást az a tény is, hogy a diákság körében erős befolyással rendelkező kommunisták új politikai koncepciója szerint mozgalmak és társadalmi szervezetek összefogásával kell létrehozni egy laza szövetséget, népfrontot, s ehhez nem lett volna szükség új politikai pártokra. A Makón jelen lévő vidéki emberek azonban határozottan a mellett voltak, hogy „...a márciusi eszmék hordozói jelenjenek meg minden magyar városban és rázzák fel a vidéket mai szellemi tespedéséből.A helyi szervezetek megszervezése, a mozgalom vezetőségének megválasztása, átfogó politikai program meghirdetése, 3' Féja Géza: Márciusi Front. Válasz, 1937/6. 329. o. 33 Féja. Géza: A Márciusi Front a szabadság városában. Magyarország, 1937. október 5. 51