Szeredi Pál: A Parasztpárt két évtizede. A Nemzeti Parasztpárt két évtizede 1939-1960 (Pilisszentkereszt, 2014)
Szellemi mozgalom a vidéki Magyarország felemelkedéséért
szocialistáknak az együttműködését még el lehetett képzelni, de a parasztsághoz való kapcsolatok teljes mértékben hiányoztak a kommunista mozgalomból. Nem véletlen, hogy a kommuilisták külföldön működő vezetőinek Donáth Ferencék számoltak be a népi írókkal történő kapcsolatfelvétel nyújtotta lehetőségekről, akik azt örömmel és bizakodással fogadták. Kovács és a debreceni ifjúkommunisták közötti kapcsolat 1936 során is megmaradt. Az egyes rendezvényeken sokszor találkoztak. A Budapesti Egyetemi Kör diákjai is - elsősorban Pataki Ernő, Porga Lajos, Béki Ernő, Pollner György - Kovács Imrével tartották a kapcsolatot, ő pedig közvetítette elképzeléseiket a Válasz folyóirat környezetében aktív népi írók felé. Kovács a Kör Gönczi Pál utcai helyiségében több előadást tartott, sőt oda meghívta Kodály Zoltánt is. A debreceni Egyetemi Kör képviselőit ugyancsak Kovács Imre és Donáth Ferenc hozta össze a fővárosiakkal, Zöld Sándor mellett Újhelyi Szilárddal, Vajda Benővel, Szilágyi Józseffel. Hasonló volt az egymásra találás a szegedi, a pécsi fiatalokkal is, köztük Ortutay Gyulával, Tettamanti Antallal. Kovács Imre fontos és meghatározó szerepet töltött be mind a népi írók, mind az egyetemi, kollégiumi fiatalok között. Mozgékony, agilis, határozott fellépése, tájékozottsága és ismeretsége hozzásegítette ahhoz, hogy szervezője és kialakítója legyen valamilyen új szerveződésnek. Vezetésre készülő, diáktársainál politikailag jóval felkészültebb, magabiztos személyiség volt. Tisztán látta és hirdette, hogy az úri osztályok ideje lejárt, a parasztságot a vidék népét bele kell emelni az egész nemzet életébe. Kovács Imre politikai képviseletet kívánt a parasztságnak, ám ekkor még nem gondolkodott önálló szervezetben, inkább a meglévő lehetőségeket kívánta felhasználni elképzeléseihez. Az kétségtelen, hogy a politikai érdekképviselet legharcosabb alakja ő volt, aki személyes ismeretségei és baráti kapcsolatai révén össze tudta kapcsolni az egyetemi ifjúság indulatát az írómozgalom átgondoltabb reform-elképzeléseivel. A budapesti március 15-i ünnepségeket hagyományosan az Egyetemi Kör szervezte. Az ünnepség előkészítő bizottságában Kovács a Kör küldötteként vett részt. Akkor már jó barátságot alakított ki Donáth-tal, aki felnézett rá, tisztelte 39
