Szeredi Pál: A Parasztpárt két évtizede. A Nemzeti Parasztpárt két évtizede 1939-1960 (Pilisszentkereszt, 2014)
Parasztpártiak az 1956-os felkelésben
zött folyamatos volt a kapcsolat, rendszeresen találkoztak és politikai megbeszéléseket folytattak id. Antall József lakásán. November végén, december elején a korábban elkészült Kisgazda- és Petőfi párti tervezetek összegzéseként közösen dolgoztak ki egy politikai koncepciót a kibontakozás kompromisszumos alternatívájára. A Nyilatkozat Magyarország állami, társadalmi és gazdasági rendjének alapelveiről és a politikai kibontakozás útjáról című írás, melyet a későbbiekben Memorandum néven ismer a történelemirodalom, december 8-án került végleges megszövegezésre Bibó István, Farkas Ferenc, Varga István és Rácz Jenő közreműködésével. E nyilatkozatban összegezték a politikai kibontakozás koncepcióját és azokat a jogi feltételeket, amelyeket a politikai konszolidáció előfeltételének, s bármilyen kiegyezés vagy tárgyalás alapjának tekintettek. Lefektették a demokratikus szocializmus alkotmányos alapjait, garanciákat állítottak a kizsákmányolástól mentes társadalmi rend fenntartására, amelynek keretei között azonban a demokratikus pártok szabadon működhetnek. A tervezet garanciákat kínált a Szovjetuniónak arra, hogy Magyarország a szovjet csapatok kivonása, illetve a Varsói Szerződésből történő későbbi kiválása után sem válik támaszpontjául a Szovjetunióval szembenálló erőknek, belpolitikai téren pedig a nemzeti kiengesztelés szellemében büntetlenséget ígért a kommunistáknak a múltban elkövetett politikai jellegű bűnökért, hibákért439. A tervezethez megpróbálták megszerezni az ellenállásban érintett szervezetek egyetértését. A nyilatkozatot egyetértőén aláírta a Magyar Értelmiségi Forradalmi Tanácsa nevében Major Máté és Markos György; a Petőfi Párt nevében Farkas Ferenc főtitkár és Bibó István vezetőségi tag; az írószövetség nevében Veres Péter, Tamási Áron, Háy Gyula és Erdei Sándor; a Szociáldemokrata Párt nevében Kelemen Gyula főtitkár; a Parasztszövetség nevében Kelemen Sándor és Göncz Árpád, a Központi Munkástanács nevében feltehetően Rácz Sándor. A volt koalíciós pártok mellett az 1947-ben ellenzékben lévő és szintén újjáalakult Demokrata Néppárt is csatlakozott a nyilatkozathoz, ami szimbolizálta a kibon439 Megjelent: Bibó István: Válogatott tanulmányok, 1935-1979. IV. kötet. Szerk.: ifj. Bibó István. Budapest, 1990. 189-196. o. 396
