Szeredi Pál: A Parasztpárt két évtizede. A Nemzeti Parasztpárt két évtizede 1939-1960 (Pilisszentkereszt, 2014)
Parasztpártiak az 1956-os felkelésben
könyveket, összesen több mint 10 500 darabot. A pártnak egyébként még november 3-án megrendeltek összesen 8 db körbélyegzőt és 5 db fejbélyegzőt is. A harcok elültével nem a pártok, hanem a területi szerveződés útján elinduló munkástanácsok képezték a politikai ellenállás legfőbb bázisát Budapesten. November 14-én megalakult a Nagy-Budapesti Központi Munkástanács (KIVIT), amely a Kádár-kormánnyal szembeni legfontosabb ellenerővé vált. Bibó István miután eltávozott a Parlamentből többfajta nyilatkozatot, tervezetet készített, amelyeket eljuttatta az angol, fran:ia és az amerikai követségre, illetve egyik tervezetét az indiaira követségre is. Barátainak, a Petőfi Párt vezetőségének is eljuttatta őket, így ezek a javaslatok lettek a Munkástanácsok és az egyéb szervezetek tárgyalási pozíciónak alapjai. A harcok elültével meginduló politikai utóvédharcban az ellenállás fő politikai erejét a Központi Munkástanács adta, a szellemi központját pedig az értelmiség forradalmi szervezetei, valamint a volt koalíciós pártok alkották. Komolyabb szerepet az írószövetség, a Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottsága, a volt kommunista pártdlenzéki kör, valamint a pártok közül a Petőfi Párt és a Kisgazdapárt néhány vezető személyisége játszott. Ekkor formálódtak ki a „demokratikus szocializmus” szellemi-politikai alapelvei, amelyek - már akkor is, de később még inkább - érintkezési pontot jelentettek egyrészről a népi mozgalom, de elsősorban a Parasztpárt „harmadikutas szocializmusa”, másrészről a mindenkori kommunista pártellenzék reformkommunizmusa között. A Petőfi Párt a Kádár kormány nyilatkozatai alapján úgy ítélte meg, hogy a párt további működése ellen nem emel vétót az új kormány, ezért nem csak a kibontakozásra vonatkozó politikai javaslatok összeállítását, hanem - írók révén - a lapok megjelentetésének sorsát is rendezni akarták. A Minisztertanács Elnökségéhez címzett levélben - melyet november 19-ei dátummal adtak be - megújították az „írás” című értelmiségi folyóiratra (felelős szerkesztő: Farkas Ferenc) október elején beadott lapengedély kérelmüket, illetve engedélyt kértek a párt Új Magyarország című országos napilapjának (főszerkesztő Féja Géza, szerkesztő Jócsik Lajos), valamint egy Parasztújság című agrárhetilap (felelős szerkesztő: Sebestyén László) kiadására. A politikai konszolidáció elképzeléseit nov394
