Szeredi Pál: A Parasztpárt két évtizede. A Nemzeti Parasztpárt két évtizede 1939-1960 (Pilisszentkereszt, 2014)

Beolvadás, elolvadás a hatalom bástyáin belül

ennek az óriási tömegnek nagy többsége kisüzemben dolgozó kisbirtokos vagy kisbérlő, és ha a földnélküli millióknak a vágya és az álma is az, hogy önálló, szabad parasztok, kisüzemi termelők legyenek, akkor a demokrácia elvei értelmében ezt a kívánságot tiszteletben kell tartani.>s" Mindebből az következik, hogy „... a mezőgazdaságban maradjon meg a szabadság, a kisüzem és a nagyüzem vitájába?: pedig döntsön maga a parasztság. ” A szépen hangzó mondatok egy-két évvel korábban jól csengtek volna a Parasztpárt programjában, ám 1948 tavaszán már csak elvi álláspontot jelentettek. A kötet megjelenése után a Parasztpárt Országos Vezetőségében Veres Péter megindokolta álláspontját, s a vezetőség megvitatta a kötetben szereplő megálla­pításokat. Bár a vitára júliusban került sor, de Veres mondatai tavasz óta napi­renden voltak a parasztpárti vezetés körében, glparasztság ma tül nagy tömegében kedvetlen, bizalmatlan, gyanakvó, elég nagy tömegében kifejezetten ellenséges a kom­munista párttal szemben is, de az egész állammal szemben is.114(10 — írta Veres köny­vében. Visszaidézte a választások történetét, s azt a megállapítást tette, hogy egyre nagyobb tömegek fordulnak el a népi demokrácia útjától, s ezáltal a Pa­rasztpárt útjától is, mert a parasztság nem egységes sem gazdasági, sem társadal­mi értelemben. A szegényparaszti réteg nem kapott mást a demokráciától csak jel­szavakat. ” - jelentette ki. Most pedig a társas gazdálkodást próbáljuk ajánlani nekik - fogalmazta meg -, melynek ,... nem sok híve van a parasztság között, csak egypár szektariánus, egypár akadémikus ember terve ez." Veres leszögezte, hogy a szocializmus híve, de annak számtalan fajtája van, s a magyar viszonyok sajátos formát követelnek meg. Az általa elképzelt szocializmusban „... szabad egyé??i termelés, de szövetkezeti hitelellátás, szövetkezeti értékesítés és a munkának és a ja­vaknak mentői igazságosabb elosztása" valósul meg. Erdei Ferenc a vitában azt fejtegette, hogy „...a kérdés nem úgy van felvetve, hogy holnap kolhozt csináljunk, hanem az egész társadalmi fejlődésről van szó. Erről mi azt mondjuk, hogy igen szocializmus kell, és arra haladunk is, de arra kell vála- szolnunk, hogy a kisparasztok ebben hol találják meg a helyüket." Válasza: a társas 399 * 399 Veres Péter: Paraszti jövendő. Sarló kiadó, Budapest, 1948. 91. o. 40° Npp qvj 1948. július 6-ai ülés jegyzőkönyve. (PIL, 284. f. 14. ö.e. I. kötet.) 344

Next

/
Oldalképek
Tartalom