Szeredi Pál: A Parasztpárt két évtizede. A Nemzeti Parasztpárt két évtizede 1939-1960 (Pilisszentkereszt, 2014)

Összecsapás a pólusok között 1946 nyarán

Az ülésen kialakult légkört és hangulatot jól jellemzi az alábbi meddő szócsata: „Farkas Fere?ic: Itt nem konkrét vádakról van szó, kanéin bizalmatlanságról. Veres Péter: Bizalmatlansági válság következményeképpen le kell váltani őket. Erdei Ferenc: En nem vagyok bizalmatlan. A pártbíróság döntse el az ügyet. ”

Erdei tett egy tétova kísérletet, hogy összeugrassza a parasztképviselőket Kováccsal, amikor kijelentette, nem érti a képviselők memorandumát, hiszen az pontosan olyan, mint amiket Kovács Imre hangoztat, de régebben neki sikertelennek bizonyult minden próbálkozása, amikor a képviselőket tájékoztatni akarta szándékairól. Kijelentésével tulajdonképpen azt kívánta érzékeltetni, mintha a parasztképviselők csorda módjára, pusztán Kovács érveit szajkóznák ismét. A parasztképviselők azonban már túl voltak azokon a provokációkon, amelyek eltántoríthatták volna őket szándékuktól. Erdei ráadásul elkövetett egy hibát is, amikor saját pozícióját próbálta meghatározni, s azt mondta, „... tártunk álláspontját csak úgy tudta meg a Kommunista párt, hogy én mit védtem és mit nem. Bevallom nekem inkább vannak barátaim a Kommunista pártban, mint a Kisgazda- pártban. Ezekkel vannak azonos politikai nézeteim is.” A vita hevében természetesen elsikkadt mindenki ezen a megjegyzésen, de belegondolva, kellemetlen kérdésnek tűnik, hogy a barátság és a belső pártügyek megbeszélése nem különül-e el egymástól a politikában.

Az ülés további részében személyeskedő, dühödt vita alakult ki a két csoport között, melyben érzékelhető volt a parasztképviselők elszántsága. A kialakult helyzetben az ülést Veres Péter azzal függesztette fel, hogy azt a következő napon folytatják.

Másnap reggelre Veres Péter ts belátta, hogy nem tud semmilyen kompromisszumos javaslatot tenni, s közölte, hogy ő is támogatja a képviselők javaslatait, kijelentette: ,,... a három Győrffy kollégistával kapcsolatban nincs más megoldás, minthogy a párt központi alkalmazásából kilépnek és maguk ellen pártbírósági eljárást kérnek. ” Ennek megfelelően Sipos, Szűcs és Medve politikai bizottsági tagságát felfüggesztették és a központi apparátusban betöltött feladatuk alól felmentették őket. Egy külön csoport alakult, amely a központi apparátus létszámcsökkentésére vonatkozóan javaslatot volt köteles tenni, Sz. Szabó Pál lett a főtitkár, s kine277