Szeredi Pál: A Parasztpárt két évtizede. A Nemzeti Parasztpárt két évtizede 1939-1960 (Pilisszentkereszt, 2014)

Az első nagyválasztmányi ülés 1946 márciusában

szükségesnek tartja mindkét alelnök jelenlétét a tárgyaláson. Kovács dühösen emlékeztette a jelenlévőket, hogy a választmányi ülésen „...olyan vesszőfutásban részesültem ebben a kérdésben, amelyek után nem tudom vállalni ezt a megbízatást. ” A döntés mégis az lett, hogy menjen el Kovács is a tárgyalásra. Teljesen megérthető, hogy Kovács ekkor már végképp megelégelte a játszadozást, s kifakadt, „érjen ennek a tengeri kígyónak a végére Erdei Ferenc. En a végére akartam érni. Vállalja ő a felelősséget. ” Nyilvánvalóan arról volt szó, hogy Kovács a Parasztszövetséggel való szövetkezést szorgalmazta, míg a választmányon az attól való tartózkodás kapott támogatást, azaz Erdei javaslatát kellett volna a megbeszélésen képviselniük, ami ellentétes volt Kovács felfogásával. A cinizmus és a könyörtelen politikai demagógia mintapéldáját adta ekkor Szűcs Ferenc megjegyzése: ,,... Ügy tudom a pártunk megszabott feltételei már egységes állásponton alapulnak... tehát itt ravaszkodásról, nem egységes álláspontról a tárgyalásokon szó sem lehet, ilyenformán semmi értelmét nem látom Kovács Imre tiltakozásának, s azt javaslom, hogy a Politikai Bizottság ragaszkodjon Kovács Imre kiküldéséhez.” Kovács tehát menjen el a tárgyalásra, tagadja meg további véleményét, s képviselje a nézeteivel ellentétes álláspontot, mert a párt ezt várja el tőle. Ilyen apró közjátékon leplező- dött le a Parasztpárt szervezeti építésében eluralkodó bolsevik minta és módszer. A párt iránti hűség és odaadás, a saját érdekek alávetése a párt érdekeinek, melyek később a Rajk és más perekben egészen a halálos ítéletek elfogadásához vezettek. A pár nappal későbbi ülésen kiderült az is, hogy Siposék tulajdonképpen taglétszámemelésre kívánták a Parasztszövetséget felhasználni, azaz átregisztráltatni adminisztratív úton parasztszövetségi tagokat a parasztpártba.306

Az április 3-án kezdődő tárgyalásokon a Parasztpárt csak közművelődési és társadalmi szerepet kívánt biztosítani a Parasztszövetségnek, s nem fogadta el annak érdekvédelmi szerepét. A párt tíz pontban fogalmazta meg azokat a követeléseket melyek teljesítését elvárta a Parasztszövetségtől. Ebben olyan radikális felvetések voltak, mint például, hogy zárják ki tagjaik közül a munkásellenes gazdákat, szűntessék meg a földreform elleni kifogásaikat, a Parasztpárt bírálhas506 NPP PB, 1946. április 9-i ülés jegyzőkönyve. (PIL, 284. 13. ö.e. 1. kötet.)

263