Szeredi Pál: A Parasztpárt két évtizede. A Nemzeti Parasztpárt két évtizede 1939-1960 (Pilisszentkereszt, 2014)
Az első nagyválasztmányi ülés 1946 márciusában
elsősorban. írásában felvetette, hogy milyen viszonyt ápoljon Magyarország a szomszédos államokkal, de a kongresszus állásfoglalását várta a beszolgáltatási rendszer és az iparcikkellátás ügyében éppúgy, mint a földreform, az adózás és a jóvátétel ügyében is. A parasztpártok közötti közeledés azonban agresszív lépésre késztette a kommunistákat. 1946. március 5-én a Kommunista párt kezdeményezésére a szociáldemokratákkal, valamint a szakszervezetek és a Parasztpárt képviselőivel közösen ultimátumot intéztek egy értekezleten a Nagy Ferenc vezette kormányhoz, a gazdasági stabilizáció és a köztársaságot támadó jelenségek felszámolása és az azt képviselő személyek eltávolítása ügyében. Figyelmet érdemel, hogy az eredetileg megtervezett szöveg kiegészült a földreform védelméről szóló résszel, melyre vélhetőleg a Parasztpárt bevonásának érdekében került sor. A Parasztpárt csatlakozott a Kisgazdapárt ellen irányuló egységfronthoz, ezzel mind a közvélemény, mind a tagság körében egyértelművé téve, hogy a politikai palettán hol helyezkedik el. A későbbiekben a párt vezetői a földreform védelmével indokolták a párt csatlakozását a Baloldali Blokkhoz. Március 7-én hatalmas tömegtüntetést szerveztek a baloldali pártok Budapestre, melynek lényege az volt, hog/ a kormány határozott lépéseket tegyen a Kisgazdapárt jobboldali elemeinek eltávolítására. A munkáspártok nem hajlandóak a továbbiakban együttműködni a Kisgazdapárt szélsőségeseivel - hangoztatták. A Parasztpárt csatlakozott a munkáspártok demonstrációjához. A Szabad Szó március 7-si számának vezércikkében azzal érvelt, hogy „... a munkásság nagy megmozdulásából a parasztság sem maradhatott ki, annál is inkább, mert a jobboldali erők támadásaikat elsősorban a földreformra koncentrálták."1^ A Parasztpárt vezetői közvetlenül a párt kongresszusa előtt olyan döntést hoztak meg, mely vitathatatlanná tette a párt további politikai útját. Illyés Gyula naplójegyzeteiből megtudható, hogy március 6-án délelőtt Farkas Ferenc, délután Kovács Imre lakásában gyűlt össze a párt szűk vezérkara.295 296 Ott volt Veres, Kovács, Darvas, Erdei Farkas Ferenc és Illyés Gyula is. A meg295 A nép és a demokrácia védelmében. Szabad Szó, 1946. március 7. 1. o. 296 Illyés Gyula: Naplójegyzetek 1946-1960. Szépirodalmi Kiadó, Budapest 1987. 41. o. 254
