Szeredi Pál: A Parasztpárt két évtizede. A Nemzeti Parasztpárt két évtizede 1939-1960 (Pilisszentkereszt, 2014)
A Parasztpárt kormányzati szerepvállalása
és kívánságainkat ne mondhassuk el, ha azok bíráló jellegűek. Célunk a segítő jószándék. ”289 A bevezető szavak után Veres Péter éles szavakkal követelte a parasztság érdekében, hogy amiként a paraszt leadja terméséből a dézsmát, úgy adja le a romló pénzből, olcsó hitelen dolgoztató ipar is. Es követeljük, hogy ha a paraszt terményben fizeti az adót, áruban fizesse a kereskedő és az iparos is. ...A hitel, a nyersanyag és az üzemanyag elosztása ne ötletszerűen, ne is protekció vagy pártösszeköttetés révén történjék, hanem jól átgondolt, előrelátó nemzetgazdasági szempontok szerint. ...” Hosszasan ismertette a földreform után kialakult helyzetet, pontokba szedve sorakoztatta fel a megoldandó feladatokat, mert ,... népi demokrácia neon állhat meg agrárdemokrácia nélkül, az agrárdemokráciát pedig csak úgy lehet kiépíteni, ha a nép a maga választotta embereivel is részt vesz nemcsak a közigazgatás, hanem a gazdasági igazgatás és a termelés közérdekű dolgaiban is.” Nem titkolta el azt sem, hogy a Parasztpárt miképpen viszonyul a koalícióhoz, mert .. nem úgy értelmezzük a koalíciót, hogy az a kölcsönös és hazug lojalitás terén odáig menjen, hogy elhallgassuk a problémákat, a nehéz kérdéseket még akkor is, ha azok a jövőben mutatkoznak, hogy a koalíció érdekében mindenki félrevezesse saját pártját. És nem úgy értelmezzük a demokráciát, hogy az nem bírná el az őszinte beszédet, hogy az igazságtól vagy vélt igazságtól mindjárt felborul a pártközi béke. Ellenkezőleg, éppen a hazugságtól, az elhallgatástól és a kontó falazástól borul fel inkább a béke. ” Szép és tartalmas belépője volt e beszéd a Parasztpárt nemzetgyűlési belépőjéhez. A. kormányprogram vitájában a párt kijelölt szónoka Kovács Imre volt. Ő is folytatta azt a kemény, kritikus, de ugyanakkor toleráns hangot, melyet Veres Péter megütött. Érzékletesen fogalmazta meg a magyarság és a demokrácia kapcsolatát: „A történelemből, az irodalomból ez a nép, mint demokratikus nép bontakozik ki, áll elénk. Magyarság és demokrácia tehát egyet jelentenek ezen a földön, és aki ezt tagadja annak semmi köze nincs sem a magyarsághoz, sem a demokráciához. ”290 289 A Nemzetgyűlés 4. ülése, 1945. december 4. Az 1945. évi november hó 29-éré összehívott Nemzetgyűlés naplója, I. kötet. 85. o. 290 A Nemzetgyűlés 5. ülése, 1945. december 5. Az 1945. évi november hó 29-ére összehívott Nemzetgyűlés naplója, I. kötet. 153. o. 248
