Szeredi Pál: A Parasztpárt két évtizede. A Nemzeti Parasztpárt két évtizede 1939-1960 (Pilisszentkereszt, 2014)
A Parasztpárt kormányzati szerepvállalása
A Parasztpárt kormányzati szerepvállalása A választások után elsődleges kérdéssé az új kormány összetétele vált. Már a választás délutánján elkezdődtek a pártközi tárgyalások a kormányalakításról, s majdnem két hétig tartottak. A Kisgazdapárt törekvése többségi kisgazdakormány alakítása volt. Az szóba sem jöhetett, hogy tisztán kisgazdapárti kormány alakuljon, mivel azt a SZEB elnöke, Vorosilov marsall, nem támogatta volna. Egyetlen járható út maradt, a koalíción belüli egyezkedés. Tildy Zoltán miniszterelnöknek történő jelöléséről nem volt vita, azonban mind a tárcák elosztásáról, mind a kisgazdák által vezetett állami pozíciók számarányáról annál inkább. A Parasztpárt még a választás előtt tervezett kormányátalakítás idején bejelentette, hogy a belügyi tárcát továbbra is meg kívánja tartani, illetve egy további tárcát, leginkább a földművelésügy vagy a kulturális terület felügyeletét szerette volna megszerezni. A választási eredmény azonban a vágyak kategóriájába sodorta ezeket az elképzeléseket. A belügyminisztérium a kormányalakítás központi kérdésévé vált, mivel a Kommunista és a Kisgazdapárt is igényt tartott rá. A vitában a kommunisták a kormányból történő távolmaradásukkal zsarolták a kisgazdákat, így végül hozzájuk került a belügyminisztérium, s ezzel elhárult az akadálya a kormány megalakításának. November 14-én Vorosilov marsallnál találkozott a Kommunista, a Kisgazda és a Szociáldemokrata pártelnök, s elfogadták a kormány névsorát. Veres Péter nem volt ott ezen a pártközi megbeszélésen. A kormányalakítási tárgyalásokon a Parasztpárt másodlagos szerepet játszott. Igaz, miniszteri tárcához jutott Keresztury Dezső személyében és három államtitkári pozíciót (a szövetkezet-, a népjólét-, és az újjáépítésügy területén) is megszerzett. Valódi jelentősége azonban azért volt, mert i kormányon belül 9 246