Szeredi Pál: A Parasztpárt két évtizede. A Nemzeti Parasztpárt két évtizede 1939-1960 (Pilisszentkereszt, 2014)
Éleződő ellentétek a választási kudarc után
köztudatban. A budapesti szervezetnél csak olyan értelmiségiek felvételét javasolta, akiknek kimutatható paraszti kötődése volt. A Kovács-csoport egy osztályokon felülemelkedő néppártot, azaz nem gazdasági, hanem társadalmi érdekek mentén szerveződő politikai csoportosulást akart létrehozni. Kovács Imre egy modern, összeurópai léptékben gondolkodó és cselekvő politikai pártot képzelt el, Erdei pedig egy kelet-európai rendpártot. A Parasztpárton belüli két csoportosulás élesen szemben állt egymással. Kovács Imre az önálló, autonóm fejlődést, az állam működésében a demokratikus, többségi döntéseken alapuló jelleget tartotta meghatározónak. Öntudatos, önálló, a maga lábán megállni tudó, kis parcellákon gazdálkodó, érdekeit szövetkezeteken keresztül megvédő parasztság és a pártok szabad versengésére épülő parlamenti demokrácia volt programja. Egyenrangúságot hirdetett minden politikai irányzat és párt között. A nemzeti érdekeknek megfelelő külpolitikát, és kiegyensúlyozott partneri kapcsolatok megteremtését szorgalmazta Magyarország kiilkapcsolataiban. Együttműködést tehát kelet és nyugat felé egyaránt. Az Erdei-csoport ezzel szemben tudomásul vette a marxizmus elferdített tanait, a munkásosztály vezető szerepét és a parasztság társutasságáról szóló sztálini tanítást. A Parasztpárt létezését és működését átmenetinek tartotta, elfogadta az osztályharc nevében fellépő, demokráciakorlátozó lépéseket. Kovács használta és felhasználta a politika alkuk lehetőségét, Erdei mereven ragaszkodott az előre meghatározott úthoz. A Parasztpárt 1945 őszén elhalasztott egy újabb lehetőséget megerősödése és az ország sorsának alakulásában betöltött szerepe kiteljesítésében. A Kisgazda- párt ellen felvonuló Baloldali Blokk - 1946 tavaszán - nem jöhetett volna létre, amennyiben a Parasztpárt - akár a Parasztszövetségen keresztül, akár a kisgazdákkal együttkormányzó pártként - a hatalom részese, s nem a hatalom kiszolgáltatottjaként szerepel. Nem kétséges, hogy ebben a sorsdöntő tévedésben mind Erdeinek, mind Kovács Imrének meg volt a felelőssége. Erdeinek azért, mert akár tudatosan, akár téves felfogás alapján - egyre több jel mutat arra, hogy tudatosan - félrevitte a Parasztpárt politikáját, Kovácsnak pedig azért, mert nem tanúsított kellő határozottságot, s rosszul mérte fel a pillanat döntő jellegét, mi244
