Szeredi Pál: A Parasztpárt két évtizede. A Nemzeti Parasztpárt két évtizede 1939-1960 (Pilisszentkereszt, 2014)
Parasztsors a huszadik század első harmadában
többsége nem alkalmazott idegen munkaerőt, inkább a család tagjainak erőn felüli teljesítésével oldották meg a feladatokat. A nagyobb birtokokon alkalmazott mezőgazdasági munkások élete is merőben más volt, mint a városokban élő sorstársaiké. Általában valamilyen időtartamra — egy évre vagy mezőgazdasági idénymunkára - alkalmazták őket, csak kisebb részben fizették pénzben, nagyobb részt terményben, illetve a szállás biztosításával vagy a földhasználat lehetőségével ellentételezték munkájukat. Egy nagybirtok sem pusztán munkahelye volt az ott dolgozóknak, mint egy ipari vállalat esetében, hanem inkább eg}' hierarchizált, kis társadalomba integráló intézmény. A parasztságnak csak egy kisebbik része volt az, amely megfelelő méretű gazdasággal rendelkezett ahhoz, hogy biztos megélhetést, esetleg fejlődést tudjon biztosítani a családnak. Ráadásul a föld minősége, a lehetséges városi piacok közelsége, a szállítási feltételek, illetve a vallási, kulturális eltérések még a birtokkal rendelkező parasztság körében is jelentős különbségeket eredményeztek. A birtokos parasztság azonban az egész parasztságnak csak egy részét tette ki. A korabeli közvélekedés szerint 20 holdas birtoknagyságnál kezdődtek azok a gazdaságok, amelyek számottevő mértékben tudtak eladásra is termelni, 10 hold alatt pedig már a megélhetéshez is kicsi volt a gazdaság mérete. A paraszti népesség tagolódása birtokmegoszlás szerint 1930-ban (%)6 Birtoknagyság Népesség százalékában 50-100 hold 1% 20-50 hold 5,5% 10-20 hold 10,4% 5-10 hold 13,6%- 5 hold 24,1% Gazdasági cseléd 13,5% Napszámos 28,2% Egyéb 2,8% 6 Gunst Péter: A paraszti társadalom Magyarországon a két világháború között. MTA Történettudományi Intézet, Budapest, 1987.13. o. 20
