Szeredi Pál: A Parasztpárt két évtizede. A Nemzeti Parasztpárt két évtizede 1939-1960 (Pilisszentkereszt, 2014)

A politikai megosztottság kezdetei

Megnyugtatta a vezetőséget, hogy ő nem tör vezetői babérokra, ezzel az egész kérdést ismét megpróbálta a személyeskedés területére terelni. Elmondta, hogy szerinte Kovácsban személyi sértettség van, s ha ez ki oiszöbölhető, akkor az ideológiai különbség is kezelhetővé válik. Elismerte, hogy a Parasztpártban két csoport van. „Egyik a marxista vonalon mozgók csoportja, melyet talán Erdei és Darvas képviselnek, a másik a speciális agrárius vonal, amely az előbbitől minden forradalmisága mellett is eltér, s ezt Kovács és Farkas képviseli." Véleménye szerint ezt már a Márciusi Frontban is fel lehetett fedezni, onnan ered, hogy nekik több érintkezésük van a kommunistákkal, mint Kovácséknak. Nem új keletű tehát a probléma, eddig is meg tudták oldani, most is meg fogják.

Tekintsünk el attól a ténytől, hogy a Márciusi Frontban Kovácsnak sokkal több kommunista barátja volt, mint Erdeinek, s attól is, hogy Kovács már abban az időben is külön utat, a kommunistáktól és a kisgazdáktól is kellő távolságtartást javasolt, inkább arra figyeljünk fel, hogy Erdei miképpen próbálta saját pozícióját megmenteni. „Ebből a kétféleségből azonban nem következik az - mondta Erdei -, hogy a párton belül akár barátilag, akár politikailag ellentét alakuljon ki, mert ebből a kétféleségből olyan szerencsés együttes jöhet ki, hogy ennek összekapcsolódása érdekében érdemes küzdeni és érdemes bele komoly energiát fektetni, mert ez politikailag is termékeny együttes lehet." Szerinte a marxisták nem lehetnek annyira „ütődöttek”, hogy az agrárius vonalat reakcióba akarnák taszítani, de azt el kell ismerni - amint Kovács is elismerte —, a marxisták gondolkodásában is vannak elfogadható elemek. Öt nem riasztja el - mondta - „a Kovács Imre féle agrár- revolucionerség", szívesen elvállalja a szervezési osztály vezetését, mert szerinte ő ehhez jobban ért, mint Kovács. A.z értekezlet megnyugvással fogadta a felajánlkozást, Erdei lett a szervezési osztály vezetője, Kovács maradt a főtitkár.

Erdei bravúrosan tért ki a teljes vereség elől. Egyrészt beismerte kapcsolatát a kommunistákkal, ám azt történelmi szükségszerűségként értelmezte, s nem aktuális politikai gyakorlatként, másrészt ugyan baráti jobbot nyújtott a másik tábornak elodázva a felmerült ellentét végső megoldását, ám kezébe ragadta a pártszervezés irányítását. Ez a taktika fogja a Parasztpárt elkövetkező másfél évét meghatározni. Kísérletek sorozata a Kovács csoport visszaszorítására, s ellenri207