Szeredi Pál: A Parasztpárt két évtizede. A Nemzeti Parasztpárt két évtizede 1939-1960 (Pilisszentkereszt, 2014)
A Parasztpárt szerepe az új nemzeti kormány létrehozásában
marxista, sem polgári párt. Őrizte a hagyományokat, fogékony volt az új jelenségekre, kritikusan viszonyult az érdeksérelmeket hordozó javaslatokhoz. Programja valójában néppárti program, amely Kovács Imrének a háború előtti és alatti írásában visszaköszönt. Az 1945 tavaszán készült röpiratban tömören megfogalmazódott a párt törekvése, amely arra irányult, hogy .. megvalósítsa a földreformot, kivívja a parasztság számára a szabadságot és olyan életet teremtsen az országban, amelyben a parasztság is egyenrangú legyen a többi társadalmi osztályokkal és ő is beavatkozhasson az ország sorsának irányításába. ”240 1945. március 28-án a Budapesti Nemzeti Bizottság kibővített 18-as bizottságának ülésén sor került a kommunisták és a parasztpáriak újabb összetűzésére. Gerő az igazoló bizottságok működésével kapcsolatosan rendkívül agresszívan követelte azok tevékenységének megerősítését, a hanyag munkát végző tagok felelősségre vonását. Kovács azonnal, ugyanolyan éles hangnemben reagált a Gerő által elmondottakra, megelőzve három másik, már felszólalásra jelentkezőt (az elnöklő Szakasits Árpád ezért rendre is utasította). Visszautasította Gerő vádjait, tanúsította, hogy az igazoló bizottságoknak hatalmas teher van a vállán, rengeteg iratot kell megvizsgálniuk, s megemlítette, hogy például azért is, mert számosán érkeznek a kommunista párt által kiállított igazolással, mely ellenállói érdemükről tanúskodik, s ezek a vizsgálat alapján több esetben hamisnak bizonyultak. A szokatlanul kemény és éles szóváltás meglepte a Bizottság tagjait, mivel Kovács ugyanolyan határozottsággal és dinamizmussal vett részt a vitában, mint ahogyan Debrecenben is tette a földreformtervezet esetében241. JJ" Mit kell tudni a Nemzeti Parasztpártról. 7. o. 241 Saláta Kálmán: Fejezetek a Független Kisgazda Párt 1945-ös küzdelmeiből. Occidental Press, Washington 1989. 8. o. 189
