Szeredi Pál: A Parasztpárt két évtizede. A Nemzeti Parasztpárt két évtizede 1939-1960 (Pilisszentkereszt, 2014)

A Parasztpárt szerepe az új nemzeti kormány létrehozásában

mint a szövetkezet vezetője intézte a beszerzést, a szállítást. A parasztpárt szerve­zésére nem nagyon jutott idejük, egyébként is ígéretük volt rá, hogy Szegedről felkeresi őket az egyik Moszkvából érkezett kommunista vezető, akivel meg tud­ják beszélni a továbbiakat. Erre november 7-én került sor. Makón találkoztak Vas Zoltánnal, akit Moszkvából küldött a Kommunista Párt Szegedre, hogy felkutassa azokat a személyeket és szervezeteket, akikkel egy új népképviseleti szervezetet meg lehet alakítani, s amely szervezet hivatalosan megkötheti a fegy­verszüneti megállapodást, s bejelentheti Magyarország kapitulációját. Erdeit magával vitte Szegedre, ahol november 12-éig maradt, s ez idő alatt minden Moszkvából érkezett kommunista vezetővel kapcsolatba került. A legmélyebb benyomást Révai József tette Erdeire. 1944. december 2-án alakították meg a Kisgazdapárt, a Kommunista párt és az Erdei által képviselt Parasztpárt részvéte­lével a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontot, döntöttek egy közös újság elin­dításáról Délmagyarország címmel, melynek szerkesztését Erdei Ferencre bízták. Az elkövetkező hetekben Szeged és Makó között ingajáratban közlekedett. Kovács Imre elképzelése megvalósulni látszott. Erdei a legmegfelelőbb időben érkezett Szegedre, amikor az éppen megérkezett kommunista vezetők kapcsola­tokat kerestek az itthoni demokratikus szervezetekhez. Erdei neve ismert volt előttük, s ráadásul Makón és Szeged környékén - pontosan Erdei miatt — a Pa­rasztpárt népszerű volt. Bár maga a párt szervezetten soha nem működött, de a Szabad Szó előfizetői csoportjai léteztek, az a látszat keletkezett, mintha egy működő, tagsággal és szervezetekkel rendelkező politikai csoportosulás nevében lépett volna fel Erdei. Az alakuló demokratikus intézményrendszerben tehát már keletkezése pillanatában szerepe lett a Parasztpártnak, sőt Erdei helyismerete és írói, újságírói jártassága miatt meghatározó befolyásra tett szert. November 19-én megjelent a Délmagyarország első száma, megindult a pár­tok szerveződése. Szegeden ekkor a Moszkvából érkezett kommunisták voltak a kibontakozás motorjai. Ott volt Gerő Ernő, Farkas Mihály, Nagy Imre, Révai József, Vas Zoltán. A magyarországi pártok és mozgalmak képviselői közül Er­dei volt a legismertebb személy, a többi párt részéről inkább helyi párt^ezetők vettek részt a szervezkedésben. December 3-án egy nagygyűlés keretében sor 174

Next

/
Oldalképek
Tartalom