Szeredi Pál: A Parasztpárt két évtizede. A Nemzeti Parasztpárt két évtizede 1939-1960 (Pilisszentkereszt, 2014)

Parasztsors a huszadik század első harmadában

családban született. A családnak 134 hold földje volt a békéscsabai járásban található gerendási pusztán. Achim érettségi után katonának állt, majd onnan leszerelve megnősült. Felesége hozományaként 40 hold földdel és egy városi házzal gyarapodott az új család, de Áchimot nem vonzotta a város, továbbra is a gerendási határban lévő tanyán lakott. 1904-ben lépett be a szegényparasztok és kisgazdák által alapított Csabai Általános Népegyletbe, s rövidesen vezetőjévé vált. Bár jómódú gazdának számított, mégis hitelesen képviselte a nincstelen és szegény parasztság ügyét. Az 1905-ös választásokon a Mezőfi Vilmos által vezetett Magyarországi Újjászervezett Szociáldemokrata Párt programjával választották képviselővé Békéscsabán. Hirtelen haragú, indulatos, radikális parasztember volt, s maradt képviselőként is. 1905. május 11-én elmondott parlamenti szűzbeszédekor Benedek Elek a „magyar géniusz erejének dicsőséges tanúságtételét” érezte a helyszínen, Kossuth Ferenc pedig felkérte Áchimot, hogy lépjen át az ő Függetlenségi Pártjába. Áchimnak azonban más tervei voltak: magát szocialistának tartotta, és kizárólag választóira, a békéscsabai nincstelenekre, antiklerikális elemekre, az elégedetlenek nagy tömegeire támaszkodott. Mandátumát paraszti támogatással szerezte, de önjáró személyiségként egyetlen pártprogramot sem vallott magáénak. A királyi udvarnak az országgyűlési üléseket folyamatos elnapoló döntései elleni felháborodásában mondotta e szavakat:

„A magyar nép odalent az Alfáidon nem ül fel a bécsi kamarilla cselszövéseinek, a magyar nép nem azért küldött ide minket, hogy a bécsi Smolen Tóniid gúnyosan vigyorogjanak a magyar népképviselők gyengesége felett, hanem azért, hogy jogokat és törvényeket alkossunk a haza és a nép javára. ’6

■ A budai színkörben szereplő népszínházi társulat 1905. július 21.-én egy fővárosi életképet mutatott be Guthy Somától. A bohózat címe Smolen Tóni, egy sokat emlegetett udvari lakáj, kinek neve bizonyos értelemben tendenciózus politikai fogalommá lett.

; Az országgyűlés képviselőházának 40. ülése, 1905. október 10. Az 1905. évi február hó 15-ére hirdetett Országgyűlés képviselőházának naplója [Képviselőházi napló]. Athenaeum, Budapest 1906. II. kötet. 22. o.

15