Szeredi Pál: A Parasztpárt két évtizede. A Nemzeti Parasztpárt két évtizede 1939-1960 (Pilisszentkereszt, 2014)
Pártszervezés a Szabad Szó körül
rangú félként szövetkezzen ez a két nagy osztály. ... Ne gondoljanak arra, hogy az egyik a másikat vezesse majd, vagy kiharcolja vele szemben magának az elsőbbséget. ” A Szabad Szó szerkesztőségében, sőt a lap hasábjain is felélénkült az eszmecsere a parasztság egységességéről, érdektagozódásáról. Kovács is hangsúlyozta a Népszavában írt cikkében, hogy „...a parasztegység kérdését mindenki helyesnek és szükségesnek tartja”, de „...elsősorban mégis a földmunkások, cselédek, kisparasztok egységét akarjuk megvalósítani.1,1/5 Kovács úgy látta, hogy a módos gazdák többsége, a középosztállyal és a nagybirtokosokkal tart, s ha a parasztegységbe bevonnák őket, akkor ez az egység már nem a dolgozó parasztság érdekeit szolgálná. A Parasztpárt elsődlegesen a nincstelen és szegényparasztság pártjaként alakult meg. A Szabad Szó hasábjain sorra megszólaltak a lap olvasói. „Tudott dolog, hogy sem gazdasági, sem politikai szempontból nem beszélhetünk egységes parasztságról. - írta Palócz György - Hiába egységes a parasztság éle formája, a mai termelőmódszer, a mai éle forma mellett és miatt a parasztság nem alakulhat egységesen cselekvő társadalmi osztállyá.'*"/ü Szabó Bertalan Hejőpapi községből rendszeresen írt a lapba. Véleménye szerint „... a parasztság mai összetételében nagyon is sokrétű tömeg s így a parasztegység álma helyett, terveinket z földmunkás és szegényparasztság többmilliós rétegeire építjükT11 „Hogy a parasztegység, a parasztok és az ipari munkások összefogása ne legyen elérhetetlen ábránd hanem színtiszta valóság, a?mak az az előfeltétele, hogy elsősorban a dolgozó parasztság, amelynek érdeke, azonos egységbe tömörüljön. — fogalmazta meg Boldoczki Mihály indulatos hozzászólásában. - De csakis a dolgozó parasztság és nem azok, akik a birtokon bérmunkásokat foglalkoztatnak, mert ezeknek az érdekei nem azonosak a dolgozó Parasztság érdekeivel.1,178 Veres Péter csitítani próbálta az indulatokat, amikor a megoldást abban javasolta, hogy «... a föld valóban a parasztoké legyen s a termése is az övék legyen, hogy ne más cselédjeként és napszámosaként várja a kenyeret, hanem maga termelje magáKovács Imre: A parasztéletforma csődje. Népszava, 1941. április 13. 26. o. I7ü Palócz György: Parasztegység? Szabad Szó, 1941. május 25. 1. o. Szabó Bertalan: Történelmi forduló küszöbén. Szabad Szó, 1941. június 1. 3. o. 1 8 Boldoczki Mihály: Előre a megkezdett úton! Szabad Szó, 1941. június 25. 3. o. 143 . __
