Szeredi Pál: A Parasztpárt két évtizede. A Nemzeti Parasztpárt két évtizede 1939-1960 (Pilisszentkereszt, 2014)
A Nemzeti Parasztpárt megalapítása
sok célkitűzései lesznek, lehetnek a döntők. Ezek az emberek, általában ez a vonal nem ott látja a végcélt, ahol te, de nem hiszem, hogy helyes lenne nekedfélreállnod.m9 Az 1939 júliusának közepén, a Parasztpárt megalakulását meghirdető írásában Szabó Pál a pártalakítás szükségességét „...a magyarságtól idegen ideológiai alapokra támaszkodó pártok eluralkodása120 elleni védekezéssel indokolta. Ezt az olvasó egyformán érthette a fasizmusra, de a proletárdiktatúrára is, a hangsúly azonban az aktuálpolitikai kérdések miatt a fasiszta diktatúra elleni harc, a német imperializmussal szembeni védekezés szükségességén volt. Szabó Pál a vezércikk végén három rövid pontban foglalta össze a Parasztpárt politikai törekvéseit. Független, népi gondolatra épített Magyarország, ahol a magyar munka, a magyar alkotás, a magyar verejték szentségének védelme mindhalálig való feladat, s ahol megszerveződik a magyarságnak, mint bonthatatlan népközösségnek az eszménye. A parasztpárt tíz pontos programja a szegényparasztság politikai érdekei mellett elkötelezett politikai szervezet hitvallása volt. A Parasztpárt merőben más célokkal alakult meg, mint a Márciusi Front. Nem széles értelmiségi, paraszti és munkás összefogást hirdetett, hanem a szegényparasztság politikai képviseletét, védelmét vállalta. Programjában elsősorban a parasztság szempontjából értelmezte a társadalmi és nemzeti kérdéseket, a nemzeti ipar kialakítását nem az ipari munkásság felszabadítása, hanem a nemzeti ipar megteremtésének igényével jelenítette meg. ,/l nemzeti ipar a nemzeti függetlenség egyik biztosítéka, mert önálló és erős ipar nélkül nincs önálló és erős hadseregé’119 120 121 — írta a közlemény. Mivel bejegyzett pártként nem működhetett, ezért illegális módon kellett megszervezni politikai tevékenységét. Törvényes elismerés és parlamenti képviselet nélkül a Parasztpárt igencsak sebezhető volt. Politikai képviseletre akkor számíthatott volna, ha legalább négy parlamenti képviselővel rendelkezik. Az alapítók számítottak rá, hogy néhány kisgazdapárti képviselőt rá tudnak beszélni a 119 Darvas József levele Veres Péternek. Veres Péter hagyatéka. (Magyar Tudományos Akadémia, Kézirattár. MS 5493/22.) 120 Szabó Pál: Nemzeti Parasztpárt. Szabad Szó, 1939. július 16. 1. o. 121 Mit akar a Nemzeti Parasztpárt. Szabad Szó, 1939. július 23. 5. o. 111
